Bárány Ágoston (debreczeni),
Bárány Ágoston (debreczeni),
ügyvéd, Torontál-megye levéltárnoka s a m. tud. Akadémia lev. tagja, szül. 1798. decz. 29. Miskolczon, hol iskoláit kezdte s 1817. Egerben végezte. Egy évi törvénygyakorlat után 1819. Borsodban esküdt lett; 1820-ban Pesten kir. táblai jegyzőnek esküdött fel és 1821-ben ügyvéd lett. Kazinczy Ferencz buzdítására, kivel levelezett, előbb a költészetben, majd az életirásban tett kisérletet. 1825. tavaszán Torontálba költözött, hol Szent-Györgyre, uradalmi ügyész unokabátyjához vonult. Itt kezdte a német nyelv tanulását, fordított színművet és regényt. 1828-ban Bánlakán az uradalmi levéltár lajstromozásával foglalkozott. 1829. okt. Torontál megye tiszt. aljegyzője lett; 1831. okt. megyei levéltárnok. Ezután készültek a déli megyék történeti leirásai. Az Akadémia 1836. szept. 10. választotta lev. tagjai közé. Torontálból a népharcz által kiűzetvén, Makóra vette magát, hol 1849. ápr. 11. meghalt. Az Akadémiában 1852. ápr. 2. Toldy tartott fölötte emlékbeszédet (M. Akad. Értesítő 1852.), 1885. máj. 11. pedig Nagy-Becskereken ülték meg emlékét.
Költeményei megjelentek az Aurórában (1824–26.), Hebeben (1825–26.), Koszorúban (1831.) s más zsebkönyvekben és folyóiratokban; beszélye az Urániában (1829.) és Társalkodóban (1837.); életrajzai, tört. czikkei a Felső-M. Minervában (1825–32. ezek néhánya censurai példányban megvan a n. muzeum kézirattárában), Társalkodóban (1833. 1835–36.) és Tud. Gyűjteményben (1827. X. 1833. X.); uti rajzai: Vándorpályám czímmel a Társalkodóban (1833. 1835.) jelentek meg.
Munkái:
1. Gyászkönyek... Beodrai Karácsonyi Lázár... felett. Temesvár, 1827.
2. Wolfenbütteli herczegnő. Zschokke Henrik munkáiból ford. Szeged, 1844.
3. Torontálvármegye hajdana. Buda, 1845.
4. Temesvármegye emléke. Nagy-Becskerek, 1848.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II. Term. I.
Toldy F. Munkái V. 298.
Szegedi Hiradó 1835. 10. sz.
Petrik Bibliographiája.
