Basa István (egerpataki),
Basa István (egerpataki),
ev. ref. theologiai tanár, koronkai, maros-tordamegyei származású; iskoláit Marosvásárhelytt elvégezvén, a marburgi egyetemre ment, hol két évet töltött. Innen haza térvén, nagysajói pap lett, azután a marosvásárhelyi kollegiumban a theologia s egyháztörténet tanára volt 1774. máj. 1-től 1800. nyaráig: ekkor nyugalomba ment. Meghalt 1808. jul. 27., 65. évében.
Munkája: A maga sok rendbeli szenvedéseivel, de egyszersmind az Istennek kegyelmes szabadításaival dicsekedhető Isten népének győzedelmi hálaadó éneke. Azaz: halotti beszéd gyerő-monostori báró Kemény Miklós élete párjának gr. Tzegei Wass Krisztina asszony ő nagyságának utolsó tisztessége napján... 1775-ben. Kolozsvár, 1778. (A Gombási István és mások által mondott és Emlékezet köveiből épült tisztesség temploma czímmel kiadott gyászbeszédek között.)
Kéziratban: Historiae eccles. praelectiones secundum Joh. Alph. Turettini. Dobolly Ts. Dániel által Marosvásárhelytt 1779-ben irt másolatban a n. muzeumban.
Horányi, Nova Memoria 314. l.
Weszprémi, Succincta Med. Biographia. Cent. Alt. Pars. Post. 289.
Marosvásárhelyi ev. ref. Kolleg. Értesítője 1886. 206. (Koncz József.)
Catalogus Bibl. Jona. Card. Simor.
