Bod Sándor (albisi idősb),
Bod Sándor (albisi idősb),
ev. ref. lelkész, szül. 1817. jan. 17. Selyén, Maros-Torda megyében; atyját korán elvesztette; Károly nevü testvér-bátyjával együtt tanult a marosvásárhelyi ev. ref. collegiumban, hol a jogi s theologiai tanfolyamot is végezte; ezután egy ideig Sárpatakon Teleki Domokos gróf nevelője volt. 1842-ben lett vajda-szent-iváni ev. ref. pap és azóta is ott működik.
Az ötvenes évek elején a görgényi ref. egyházmegye magbizásából megirta a magyarok történetét a népiskolák számára; ezt ott használták is a tanítók, de a munka kéziratban maradt. Több hirlapi czikket irt az egyházi lapokba; a bodzahányásról (babona) cz. pályázó értekezése 50 liba dijért az Ipar és Természetbarátban (1848. 13. sz.) jelent meg.
Munkája: Gondos István felett mondott prédikáczió. Maros-Vásárhely, 1847.
Jelenleg önéletrajzát irja.
Fiának Bod Károlynak szives közlése.
