Bokelberg Ernő,
Bokelberg Ernő,
torna-tanító, szül. 1839. szept. 9. Hannovera városban, hol atyja út- és hidépítészi felügyelő és titkos kormány-tanácsos volt; a felsőbb polgári iskola befejezése után a 3 évi hadapródiskolát végezte, mire 1858. decz. mint másodhadnagy Hildesheimbe neveztetett ki, s két év multán első oszt. hadnagy lett. Mint tiz éves kora óta tornász, a tiszteket a tornázás és vivásban oktatta. 1864 tavaszán visszavonult a katonai pályától; néhány hóig a laibachi tornaegyesületben tanított és 1865. máj. végkép Budapestre költözött, hol a Pesti nyilvános tornacsarnokban (1873 óta Nemzeti tornaegylet) a vívás és tornázás oktatását bizták reá; az 1870-ben fölépült csarnokban ő az egyesület művezetője. 1868 óta az egyesület torna-tanító-képző tanfolyamát vezeti. 1869-ben a tűzoltóság tanulmányozása végett a főváros utazni küldte a nagyobb német városokba; ezután két éven át a fővárosi tűzoltóságot oktatta, 1879-ben az alcsuthit szervezte és képezte ki. 1872–75-ben a Ludoviceum tisztiiskola tornatanára volt. 1876-ban a Budapestet fenyegető árviz alkalmával mentő társulatot szervezvén, jutalmúl az arany érdemkeresztet kapta. 1879. márcz. hatvan egyetemi polgár élén az elöntött Szegedre küldte a főváros, a kormány pedig 1881-ben az elöntött Kőrös-Ladány és Békés-Gyula városokba, mentő szolgálatot teljesíteni. 1882. aug. óta a magyar «Vörös-kereszt» egyesületnek megbizottja és oszlopparancsnoka, mint ilyen a szerb-bolgár háborúban (1885. decz.) Belgrádba küldetett a sebesültvivők szakoktatását teljesíteni. 1884–86. a magyar tornaegyesületek szövetségének titkára; 1883–88. a m. tornatanítók egyletének alelnöke; 1883–90. az orsz. közoktatási tanács tagja.
Tornászásról irt czikkei a Közoktatásban (1882.) és a Tornaügyben (1883 óta) jelentek meg és a kormány által 1887-ban kiadott gymnasiumi tantervben a Testgyakorlás cz. fejezetet is ő irta.
Munkái:
1. A magyar tornatanítók egylete nevében a képviselőházhoz intézett beadvány a tornatanítás kiterjesztése s a katonai gyakorlatok elejtése iránt. Bpest, 1882.
2. A tornázás versenyszabályai. U. ott, 1890.
3. Reformjavaslatok a torna tanításáról és a tanerők kiképzéséről. U. ott, 1891.
Kéziratban: A magyar torna műnyelve, betűsorban és a tornatan alapján. (1889.)
Kereszty István szives közlése.
