Conlegner Károly,
Conlegner Károly,
műegyetemi nyug. tanár, szül. 1812. okt. 18. Érsekujvárt Nyitramegyében, hol atyja C. Nándor kereskedő s később városi tanácsos volt; a gymnasiumot Nagyszombatban végezte 1826-ban, mire a bécsi polytechnikumon a kereskedelmi tanfolyamot hallgatta; ennek befejeztével egy bécsi nagykereskedésben nyert alkalmazást; később hazatért és atyja üzletét vezette. Midőn 1846. okt. 27. a József-ipariskola fölállítását elhatározták, a számtan és könyvvitel tanárává C.-t nevezték ki, a ki működését még azon év nov. 1. megkezdette. 1848-ban a bankjegyek gyártásának felügyeletével a pesti kereskedelmi bank mint főbiztost őt bizta meg; nov. hóban az állam részéről mint főbiztos nyert alkalmazást. E minőségben a pénzjegygyárt Debreczenbe követte, hol 1849. febr. ez intézet igazgatója lett. A világosi fegyverletétel után egy ideig elrejtőzni volt kénytelen, de később Pestre tért vissza, hol magán-leczkékből élt; később a József-ipariskolánál tanított német nyelvet, földrajzt és történelmet, mire 1857. máj. 25. a kir. József-műegyetemen a német ügyirály és számviteltan ny. r. tanárává neveztetett ki. 1865-ben az első magyar iparbanknál mint igazgató, később alelnök s b. Eötvös József lemondása után mint elnök 1871-ig működött. Az 1872–73. iskolai évben a pesti műegyetem rectora volt és a megnyitás ünnepélyén nov. 6. a humanismus és realismus fejlődésének vázolásával foglalta el rektori székét. 1877. júl. 9. nyugalomba lépett és visszavonul néveri (Nyitram.) jószágára.
Weninger Vincze Számtanát (Pest, 1857. és 58.) előszóval látta el; a Vasárnapi Ujságba pedig (1879. 12. sz.) Érsekujvár történetéből közölt adalékot.
Vasárn. Ujság 46. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
A kir. József-Műegyetem Tanárai és Hallgatói 5. l.
