Cserei (Cservik) József,
Cserei (Cservik) József,
bölcselettudor, kegyesrendi áldozó-pap és főgymnasiumi tanár, szül. 1850. márcz. 19. Léván Barsmegyében, hol a gymnasium négy alsó osztályában tanult; azután a piaristák rendébe lépett és az ujoncznevelőben Váczon egy évet töltött; a gymnasium négy felső osztályát Kecskeméten végezte. 1870–71-ben Nyitrán működött mint próbaéves tanár; 1871–73-ban a budapesti egyetem hittan-hallgatója volt. Erre négy évig ugyanott tanított; 1875. szept. 8. misés pappá szentelték föl, mire két évig Kecskeméten, háromig Kolozsvárt volt tanár a főgymnasiumban; egyúttal az ottani egyetemen a classica philologiában kiképezvén magát, ezen tantárgyból oklevelet is nyert; innét Nagy-Kanizsára ment tanárnak; 1887–88-ban Trencsénben, 1888–91. Léván volt tanár, 1891-től Temesvárt tanít.
Költeményei, irodalmi s művelődéstörténeti czikkei a következő lapokban és Értesítőkben jelentek meg: Ifjuság Lapja (1870.), M. Gyorsiró (1872. A gyorsirászat tanításáról középtanodáinkban), Figyelő (1875.), Magyar Polgár (1876. 299. sz.), Tájékozó (1876.), Petőfi Társaság Lapja (1877. A zsidó költészetről. Kálnay Gyula névvel), Zalai Közlöny (1887.), Kecskeméti kegyes r. gymn. Értesítője (1879. Szemlélődések a rómaiak nagysága s hanyatlásának okai felett), Nagykanizsai főgymn. Értesítője (1887. A homeroszi költeményekben előforduló melikus fajokról), Lévai kegyes r. főgymn. Értesítője (1889. Sophokles Oedipus királyáról.)
Munkái:
1. Tavaszvirágok. Bpest, 1876. (2. kiadás. N.-Kanizsa, 1885. Költeményfüzet.)
2. A classica philologia művelése hazánkban a XVII. századig. Nagy-Kanizsa, 1884.
3. Gondolatok az idealismus és realismus köréből. U. ott, 1885.
4. Nehány vonás az ó görögök szellemi életének fejlődéséből. U. ott, 1886.
5. A nyelv eredete. Trencsén, 1888.
M. Könyv-Szemle 1876. 195.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885–87.
M. Könyvészet 1886. és önéletrajzi adatok.
