Csergő (Kocsi) János,
Csergő (Kocsi) János,
hittudor, ev. ref. püspök, szül. Kocson Komárommegyében; tanult Debreczenben, hol a tógás deákok közé 1669-ben vétetett föl és miután a kollegiumban a poétáknak és rhétoroknak tanítója lett, a seniorságot is viselte, akadémiákra ment; hazájába visszaérkezvén, 1678-ban a szatmári iskola tanárának választották meg, mely hivatalát 1684-ben a vári lelkészséggel cserélte föl. 1694-ben a debreczeni kollegium rectora s theologiai tanára lett. 1700. jún. 27. a debreczeni zsinaton püspöki hivatalra emeltetett. Ezt tiz évig viselte s hét zsinatot tartott. Meghalt 1711-ben 64. évében.
Az egyháztörténetnek nagy kedvelője volt, megszerezte a kéziratban levő egyháztörténeti munkákat, különösen a reformatió kezdetéről és előmeneteléről a XVII. század elejéig irtakat, mit Ember Pál (Lampe) Egyháztörténete ajánlólevelében fölemlít.
Munkája: Dissertatio de Cognitione Dei Naturali. Debreczini, 1703. (Neve a czímlapon Joannes Kocsi.)
A Szilágyi Tönkő Márton halálára irt versei a Honor posthumusban (Debreczen, 1700.) jöttek ki; üdvözlő levele 1708-ból Ember Pálhoz, Lampenál.
A Malleus 15. Dilemmatum cz. munkát is neki tulajdonítják.
Weszprémi, Succincta Med. Biogr. Cent. Alt. P. Pr. 86. IV. 368.
Tóth Ferencz, Helv. vallástételt tartó tul a dunai ref. püspökök élete. Győr, 1808. 153.
Sárospataki Füzetek 1860. 319.
Bartók Gábor, Szatmár-Németi város története 173.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 583.
