Cserna István (udvardi),
Cserna István (udvardi),
ev. ref. lelkész, udvardi Cs. István ref. lelkész és udvardi Cs. Zsuzsánna fia; szül. 1825. ápr. 23. Nágocson Somogymegyében; iskoláit Pápán kezdte, Gyönkön folytatta és Pápán bevégezte. 1848-ban édesanyja testvére Cserna Károly mellett, ki Fejérmegye követe volt, jurátuskodott Pozsonyban; a küldöttséggel ő is felment Bécsbe. Mikor 1848-ban fegyvert fogott, Eszterházy Pál gróf tatai nemzetőrei közé állott be s Komáromban ezek és Besze János esztergomi nemzetőrei akadályozták meg Mercz várparancsnok osztrák katonáinak becsempészését. Azután átlépett az ott alakult 18. honvédzászlóaljba, onnét a 37-be; végig szolgálta a szabadságharczot, harmadrendű érdemjellel tüntették ki s mint főhadnagy és zászlóalji segédtiszt kapitulált. 1852-ben Felső-Nyéken hely. pap volt, 1853-ban Nágocsra, 1857-re Bálványosra ment, hol azóta mint rendes lelkész működik.
Az Üstökösnek 1860 óta munkatársa volt. Czikkei: Ujkori Sámson (Prot. Árvaházi Naptár 1878.), Az 1848. évi mozgalmak idejéből (Világkrónika 1880.), Nyilt levele, Mikor mi miniszteriumot hoztunk Bécsből és Mária Terézia félkeztyűi (Somogy 1881–82.), Bécsi viselt dolgait Hogyan foglalták el a magyarok Komáromot és a 37. honvéd-zászlóalj történetét leirta a Vasárnapi Ujságban (1881.) és Miért lett Petőfi katonává cz. czikke u. ott jelent meg (1884.); Petőfi gallérköpönyege (Hon 1882. 38. sz.)
Ujévi egyházi beszéde a Kálmán Dezső által szerkesztett Protestans Pap-ban (1886.) jelent meg; Biblia magyarázataiból (összesen 56 beszéd) megjelent eddig u. ott (1890.) tizenkettő.
Munkái:
1. Az ádándi Talián vágtat nyalka paripán. Kaposvár, 1865. (Követválasztási pasquil.)
2. Jubileumi egyházi beszéd, a melyet irt és elmondott Cs. J. 1875-ben. Pápa, 1887.
Szinnyei, Komárom 1848–49-ben 489. l. és önéletrajzi adatok.
