Dániel Marczal (szamosujvári),
Dániel Marczal (szamosujvári),
theologiai doktor és cz. kanonok, szül. 1782-ben; tanulmányainak végeztével szentszéki jegyző; 1807-ben a temesvári püspöki lyceumban a theologia pastoralis és az egyházi jog tanára s 1810-ben cz. kanonok lett; 1817-ben szakálházi, 1822-ben verseczi plébánossá, később szentszéki ülnökké s Torontálmegye táblabírájává választották meg. Meghalt 1864-ben.
Munkái:
1. De titulo haereditarii Austriae imperatoris. H. n., (1804.)
2. Commentatio de titulo haereditarii Austriae imperatoris a nobili hungaro anno 1804 concinnata, nunc edita ex authographo quod in musei hungarici bibliotheca regnicolari existit. Pestini, 1810.
3. Eucharisticon quod occasione suscepti canonicatus honoris in ecclesia cathedrali a. dioecesis Csanadiensis habuit die 22. sept. 1811. Temesvarini.
4. Dictio ad ill. ac rev. dnum Josephum Lonovics, episcopum Csanadiensem, dum regimen almae suae dioecesis ritu solenni capesseret. Nomini cleri curam animarum exercentis habita Temesvarini die 24. sept. anno 1834.
5. Fasciculus sententiarum e classicis, aliisque auctoribus excerptarum. Viennae, 1862.
M. Sion, 1889. 468. l.
Petrik Bibliogr.
