Deső (Dezső) Bernát,
Deső (Dezső) Bernát,
theologiai doktor, szent Benedek-rendi áldozópap, szül. 1731. jan. 25. Üregen Tolnamegyében; a szent Benedek-rendbe lépett és 1752. okt. 15. fogadalmat tett; 1756. aug. 24. misés pappá szenteltetett; miután több rendházban szolgált, (így 1764-ben a szentmártoni klastromban a theologia tanára volt), mint a modori rendház főnöke 1773. decz. 25. meghalt.
Munkái:
1. Lojola szent Ignácznak Jesus társasága alkotójának dicsérete, melyet azon szentnek ünnepe alkalmatosságával Rév-Komáromban a rettenetes földindulás után a tiszt. pater Jesuiták fatemplomában élő nyelvel mondott. Nagyszomat, 1764.
2. A keresztény oktatás tudománya és a teljes Szent-Háromság egy Isten ismerete. Győr, 1765.
3. Dicsőséges sz. Calasanctius Józsefnek, az ahétatos oskolák szerzete alkotójának, nagyérdemű jóságairól sommás beszéd, Kalocsa. 1769.
Több munkája kéziratban maradt.
Horányi, Memoria I. 515.
Danielik, M. Irók II. 60.
Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 58. l.
Petrik Bibliogr.
