Enessey György (enesei),
Enessey György (enesei),
földbirtokos és Győrmegye táblabirája, E. László és Mesterházy Julianna fia. Meghalt 1801. okt. 7. enesei birtokán Győrmegyében 48 éves korában.
Munkái:
1. A dicső magyar haza arany szabadságinak visszatérésére és anyai nyelvének épületére feljött magyarok csillaga. Buda, 1791.
2. A czigány nemzetnek igazi eredete, nyelve, történetei; most legelőször hosszas feledékenységből világosságra hozattak és rendbe szedettek. Komárom. 1798. (Kézirata 1797-ből a m. n. múzeumban.)
3. Antiquitates et memorabilia comitatus Jaurinensis U. ott, 1799.
4. A czigány nyelvről toldalék. Győr, 1800.
Ismertette Péczeli Józsefnek A magyar koronának rövid históriája (Komárom, 1790) cz. munkáját a Mindenes Gyűjteményben (Komárom, 1790. III. 392. IV. 165. l.)
Kevéssel halála előtt Béla király névtelen jegyzőjéről történeti értekezést akart kiadni magyar nyelven, mely azonban kéziratban maradt.
Allg. Literatur Zeitung. Jena und Leipzig, 1802. 81. sz. (Intelligenzblatt.)
Annalen der österr. Literatur 1802. 92. sz.
Zeitschrift von und für Ungern 1802. I. 136.
Tud. Gyűjtemény 1826. X. 91. l.
Danielik, M. Irók II. 65.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 37–39. l.
Petrik Bibliographiája.
