Forgách Mihály (ghymesi és gácsi báró),
Forgách Mihály (ghymesi és gácsi báró),
cs. kir. katona, br. F. Simon főpohárnok és Pemflinger Orsolya fia, 1587-ben a strassburgi egyetemről jött Vittenbergába és itt rector magnificusnak választatott; 1589. febr. 2. tért vissza hazájába. Az akkori tudósokkal levelezést is folytatott (e levelek a családi levéltárban találhatók) és a tudományoknak nagy pártolója volt. Később a katonai pályára lépett, 1594-ben Hardek vezérlete alatt Komárom alatt táborozott. Meghalt 1603-ban. Nejétől, Derencsényi Katalintól gyermekei nem maradtak.
Munkái:
1. Oratio de Peregrinatione et eivs Laudibus: cum ex Insigni Argentoratensi quo ante missus fuerat celeberrimam Witebergensem Academiam venisset: in inclyto nationis Vngaricae, Coetu Witebergae scripta et habita Michaële Forgacz, libero Barone Gymes. Witebergae, 1587.
2. Oratio de Magnanimitate Regia Virtute. Witebergae. 1589.
Üdvözlő verset irt Sárközi D. Bálinthoz 1588-ban.
Weszprémi, Succincta Med. Biogr. Cent. II. P. II. 92.
Pray, Index Rariorum Librorum I. 410. l.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 85.
Schmal, Adversaria in Hist. Eccles. Cap. VII.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 203. 206. l.
Figyelő XVIII. 60.
Irodalomtört. Közlemények I.
