Gárdos János,
Gárdos János,
orvosdoktor és szülészmester, szül. 1813-ban Mezőteremen Szatmármegyében; az orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta s 1840-ben orvosdoktorrá avatták; azután Budapesten gyakorlóorvos volt, hol 1893. júl. 26. meghalt.
Czikkei az Orvosi Tárban (1842. II. A pesti egyetem szülintézetében 1841–42. iskolai évben előfordult esetek), a Müller Gyula Nagy Naptárában (1854. A magnetizmusról), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (VIII. 1863. A szellemtanról vagyis az állati magnetizmusról.)
Munkája: Orvostudori értekezés. A hályog műtéteiről. Buda, 1840. (Latin czímmel is.)
Özvegye szentkirályi Andrássy Julia, ki 1894. febr. 26. halt meg Budapesten, 225,296 frtot hagyott jótékony czélra, ú. m. az állam által felállítandó harmadik egyetem mensa academica-jának 141.100 frt; a budapesti egyetem mensa academica-jának 15.440 frt; a budapesti egyetemen a tanulók által irandó pályaművek évenkénti díjazására 12,270 frt; a m. történelmi társulatnak 3780 frt stb.
Rupp, Beszéd 162.
Szinnyei Könyvészete.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája 85. l.
Budapesti Hirlap 1894. 61. 62. sz. és gyászjelentés.
