Grail Erzsi (Torday),
Grail Erzsi (Torday),
tanítónő, szavaló (recitator) és a magyar irodalom ismertetője, szül. 1862. márcz. 11. Tordán Erdélyben; korán árvaságra jutván, először a nagyszebeni apáczáknál tanult, 1881-ben a kolozsvári áll. tanítónőképző intézetben nyert el. isk. tanítónői oklevelet; 1881–84-ben Budapesten Zirzen Janka keze alatt végezte tanulmányait és polgári iskolai tanítónői oklevelet nyert; de hajlamainál fogva először szinésznő akart lenni, be is iratkozott a színi iskolába, de anyagi helyzete nem engedte, hogy a kiképzés egész idejét itt tölthesse s ezért tanítónői állást vállalt és három évig Nagyváradon működött mint a polgári iskola tanítónője. Azonban elhagyta ezen pályát és Bécsbe utazott, hol Levinsky udvari szinész növendéke lett és most mint szavaló (recitator) keresi kenyerét. Több télen működött már Németországban mint a magyar irodalom ismertetője. Előadásainak és szavalatainak tárgya kizárólag a magyar irodalom termékeinek és a magyar társaséletnek ismertetése. Működésének főhelye Berlin, de több ízben lépett föl Kölnben, Majna-Frankfurtban, Düsseldorfban, Mannheimban, Elberfelden, Hannoverában, Nürnbergben, Pforzheimban sat. A legtöbb helyt először általános ismertetést ad a magyar irodalomról s azután hírneves költőinknek egy-egy kiváló darabját szavalja el, mindenkor bemutatván egyet magyar nyelven is, hogy a magyar szó hangzását is megismerjék. T. nagy gonddal folytatta magyar irodalmi tanulmányait; a mások fordításait jóformán mind könyv nélkül tudja s így is adja elő, soha sem olvas; e mellett maga is sikerrel fordított le egyes költeményeket Aranytól, Gyulaitól, Tompától és Szász Károlytól. A téli hónapokat, midőn előadást nem tart, Berlinben tölti, hol állandó lakása van; de időközben gyakran jő vissza rokonaihoz Magyarországba. 1891 nyarán Budapesten időzvén, a Zirzen-féle intézetben mutatta be szavaló tehetségét; nov. 19. pedig nyilvánosan is föllépett a tanítónők egyletének, a Mária-Dorothea-egylet javára. Magyarország több városában is bemutatta magát és előadásokat tartott.
Munkája: Blüthen der ungarischen Dichtkunst. Eine auch zum Vortrag geeignete Auswahl der schönsten ungarischen Gedichte, mit einer Uebersicht der ungarischen Literatur. Berlin és Barmen, 1890. (Budapesten nyomatott. Jegyzetekkel.)
Vasárnapi Ujság 1891. 46. sz. arczk.
Szepesi Lapok 1898. 9., 10. sz.
Krassó-Szörényi Lapok 1894. 11. sz.
