Grósz Albert,
Grósz Albert,
orvosdoktor, kir. törvényszéki orvos, az országos egészségügyi tanács rk. tagja, a nagyváradi szemkórház igazgatója, G. Frigyes orvos fia, szül. 1819. jan. 12. Nagyváradon; a gymnasiumot Nagyváradon, az egyetemet Bécsben végezte, hol 1845-ben orvosi, sebész-doktori s szemész-szülészmesteri oklevelet nyert. Külföldi tanulmányútja után 1846-ban Nagyváradon telepedett le. Az 1848–49. szabadságharcz alatt előbb az aldunai tábornak törzsorvosa, később pedig a nagyváradi honvéd kórházaknak igazgatója volt; 1852–67-ig Nagyvárad főorvosa, 1867 óta pedig kir. törvényszéki orvos; ez évben nyerte a Ferencz-József-rend arany érdemkeresztjét. A Grósz Frigyes által alapított szemkórház vezetését 1858-ban vette át; az országos közegészségügyi tanácsnak rendkívüli tagja volt.
Czikkei az Orvosi Tárban (1848. Jegyzőkönyve a pesti orvoskar választmánya által orvosi ügyben kidolgozott javaslat iránt), az Orvosi Hetilapban (1864–66. A nagyváradi szemgyógyintézet 1863–65-ben), a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IX. 1864. Magyarországban honos szembetegségek és gyakori szürke hályog okai), a Néptanítók Lapjában (1868. Mit kell tenni, hogy az újszülött gyermekek az örökös vakságtól megóvassanak?)
Munkái:
1. Végszózat, melyet ft. Blaskó Mátyás úrnak, a nagyváradi kir. oskolákban negyedévi tanulók örökös háladatosságból oskolatársai nevében feláldozott. Nagyvárad.
2. A bölcsőde jótékonysága. A munkás nép érdekében. Nagyvárad, 1853. (Magyar és német szöveggel.)
3. Felhívás a bölcsőde érdekében gyűjtendő kegyadományokra. Nagyvárad, 1854.
4. A nagyváradi fürdők. Útmutatás a vidéki nép használatára. Nagyvárad, 1855.
5. Az egyiptomi szembetegségekről. Nagyvárad, 1860. (Németül is.)
6. Az ujdonszülöttek szemlobjáról. Budapest, 1883. (Ugyanez németül is. Budapest 1883.)
6. A nagyváradi szemkórház jelentései.
Szinnyei Könyvészete.
M. Lexikon VIII. 340. l.
Horváth Ignácz Könyvészete 1883.
Petrik Bibliogr. és fiának Grósz Emilnek szíves közlése.
