Győry Lajos,
Győry Lajos,
ev. ref. lelkész, szül. 1800. jan. 1. Bihar-Püspökiben köznemes családból; Debreczenben végezte középiskoláit, (1819-től) a bölcseletet, theologiát és jogot. Esküdt felügyelő s 1829–30-ban ugyanott senior volt és Göttingában töltött egy év után hajdúszoboszlói káplán lett; innét két év mulva hivatott meg 1832 körül lelkésznek Érkörtvélyesre; hét év mulva máté-szalkai lelkész lett; 1842-ben az egyházkerület ajánlására a kisujszállási egyház hívta meg papjának. A heves-nagykunsági egyházmegye megválasztotta tanácsbirájává s főjegyzőjévé. 1852-ben a kisujszállási, most már főgymnasiumnak reorganisálása körül neki jelentékeny szerep jutott. Meghalt 1871. jún. 4. Kisujszálláson.
Egyházi beszédei a Fürdős Lajos által Kecskeméten kiadott Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok-ban (III–V., VII., X, XII. 1852–58. és Új folyam I. Pest, 1890), a Papi dolgozatok gyászesetekre cz. gyűjteményben (IV–VII., Kecskemét. 1854–57.)
Munkái:
1. Beszéde és imája 1848. júl. 23. a nemzetőr-zászlók felszentelése alkalmából. Debreczen, 1848.
2. Beszéde, melyet tartott 1860. ápr. 17., midőn a kisujszállási nagy harang rendeltetésének átadatott. Debreczen, 1860.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1871. 25. sz. és fiának Győry Lajosnak szíves közlése.
