Horváth József,
Horváth József,
bölcseleti s orvosdoktor, a m. tudom. Akadémiának rendes tagja, szül. 1794. febr. 1. Lukácsházán (Vasm.); tíz éves korában Kőszegre küldötték az elemi s középiskolába, hol Faludi Ferencz munkái vonzották őt korán a magyar irodalomhoz. 1811-ben Bolla Márton kegyesrendi főnök által e szerzetbe fölvétetvén, Kecskeméten állotta ki a két próbaévet, hol segédtanítóul is alkalmazták; a kiszabott tanulmányokon kívül szorgalmasan foglalkozott a római classicusokkal és a magyar írókkal (Révay, Baróti. Dugonics stb.). Ekkép a latin verselés mellett a magyart is nemcsak maga űzte, de társaival is verses levelezést folytatott, azokat is buzdítva az irodalom szeretetére s az írói munkásságra. 1813 őszén a tatai gymnasiumhoz helyeztetett át, hol a II. nyelvtani osztályban tanított és e mellett a franczia s olasz nyelvet is tanulmányozta. Az 1814. tanév végén a rendből kilépett és Szombathelyen megkezdte a bölcseleti tanfolyamot, a második évet pedig Pesten végezte. 1819-ben nyerte el a bölcseletdoktori oklevelet, mire orvosnövendék lett és 1822. márcz. orvosdoktorrá avatták. Mint orvos gyakorlatát Pesten kezdette; de megházasodván, Kőszegen telepedett le, honnan 1823 elején ismét Pestre tért vissza s folytatta írói működését. 1824-ben Bakabánya tiszti orvosa lett és Pestet elhagyta. 1825-ben Hontmegye tiszteleti, 1829-ben rendes főorvosává neveztetvén ki, terjedelmesebb hatáskört nyert. A m. tudom. akadémia megalakulásakor az igazgatóság Pozsonyban legott (1830. nov. 17.) vidéki rendes taggá nevezte ki. Meghalt 1849. máj. 13. Bátban (Hontm.). A m. tudom. akadémiában Toldy Ferencz 1851. ápr. 26. tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkeket írt a Társalkodóba, az Orvosi Tárba (1831. X. A keleti dögkór okairól, 1840. Az orvosi és seborvosi tudomány állapota Indiában Souty I. A szerint. IV. 1843. Adatok a másító, alterans, gyógymódhoz, 1845. Adatok a gyógytudomány korábbi történetéhez a zsidók között, Nézetek az anyarozs származásáról, 1846. Az orvosok és orvosi gyakorlat Oroszhon belsejében, németből, 1848. Nehány szó a gyógyszerészet ügyében); a Tudománytárba (1841. Értekezések X. A hideg vízgyógyászat története.)
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de otitide, et nonnullis ejusdem sequelis. Pestini, 1822.
2. Tanácsadó az elhálás előtt, alatt és után, az az rövid utasitás, miként kelljen az elhálást, vagy nemi közösülést ugy gyakorolni, hogy az egészségnek ne ártson, és szép. egészséges és erős gyermekeket lehessen nemzeni. Egy toldalékkal, melyben a nemet s az ember nemzését illető titkok magyaráztatnak. Becker G. W után németből ford. Pest, 1829.
3. Az orvos mint házi barát. vagy egy orvosnak az atyák- s anyákhoz intézett barátságos oktatásai, minden gondoltatható nyavalyákról akármely korban. Egy hiv és közönségesen érthető tanácsadó azokra nézve, kik a betegségeket magok ismerni akarják, vagy orvosi segitségre szert nem mindjárt tehetnek. Frank Lajos Frigyes 3. német kiadása szerint ford. Pestini, 1829. (2. jav. kiadás. Pestini. 1830.)
4. A testi gyermek-nevelés megjobbitására szolgáló javallatok az első életszakaszokban, némely makacs és hirtelen megölő betegségekről. ártalmas szokásoktól és visszaélésektől és veszedelmes ruházatoktól védő intésekkel együtt. A kezdő anyák számára Gölis L. Antal után németből fordítá a 2. kiadás szerint. Pestini, 1830.
5. Tanácsadó mindazokra nézve, a kik az aranyérben... szenvednek. Itt előadatnak azon védrendszabályok is, miként óhajtja magát kiki a közönségesen elterjedt nyavalyától, és különös tekintetbe vétetnek a vele rokon bajok ... Richter F. után németből ford. Pestini, 1830. (2. kiadás. Pestini, 1836.)
6. A bujakórság vagyis venusi nyavalya a maga egész kiterjedésében és formájában. Wendt János után németből ford. Pestini, 1830.
7. A hideg viz derék munkálatjairól az emberi test erősitésére és számos nyavalyák elháritására, de főképpen a köszvény,csúz, gyomorbajok, fejfájás, aranyér, bénultság ellen sat. Egy toldalékkal: az eczet és tej gyógyerejéről. Floyer John után a 2. jav. német kiadás szerint magyarita H. J. Pestini, 1834.
8. Utmutatás a betegségek olcsó s mégis biztos orvoslására, annak bebizonyitásával, hogy a patikák többnyire nélkülözhetők és azok kevesbitése az országra, s emberiségre, az orvosi rend s művészetre nézve hasznos. Ott Ferencz Endre után ford. Pestini, 1845.
Kéziratban maradt egy latinból fordított mythologiai-historiai szótár töredéke (A-M-ig) s a ritkább magyar szavak gyűjteménye; legnevezetesebb munkája id. Plinius természettudományi Encyclopaediája. melyen haláláig dolgozott és a XX. könyvig haladt. A m. tudom. akadémiánál orvosi műszók magyarázásával s tájszók beküldésével munkált közre.
M. Akadémiai Értesitő 1851. 122. l.
Danielik, M. Irók II. 115.
Jelenkor. Encyclopaedia 62. l.
Toldy Ferencz Összes munkái V. 271. l.
Szinnyei Könyvészete s a m. tud. akadémia levéltára.
