Horváth Lajos,
Horváth Lajos,
országgyűlési képviselő, született 1824-ben Alsó-Zsolczán (Borsodm.) Jogi tanulmányainak befejeztével ügyvédi irodát nyitott Miskolczon. 1848-ban Szemere Bertalan belügyi miniszteriumában fogalmazó volt. Az 1865. országgyűlésen mint Miskolcz képviselője foglalt helyet. A koronázást követő nagy törvényhozási munkálatokban élénk és hatályos részt vett és különösen az igazságügyi, az adó s honvédelmi törvényjavaslatok tárgyalásában vitt előkelő szerepet. Az igazságügyi rendezésben conservativ volt, a szóbeliség és közvetlenség rendszerének rögtönzött behozását és a királyi tábla felosztását nem helyeselte; az első perrendtartási javaslat átalakítása s módosításában is lényegesen közreműködött. Egyébiránt az országgyűlésen a Deák-párt buzgó híve volt. Az 1869. országgyűlésre nem jelent meg, de 1872-ben ismét megválasztatta magát és ettől fogva állandó képviselője Miskolcz városának, előkelő tagja és szónoka a parlamentnek. 1873 végén és 1874 elején tagja volt a híres 21-es bizottságnak. Másfél évig támogatta a Tiszakabinetet; a boszniai, általa teljesen rosszalt politika miatt azonban kilépett a szabadelvű pártból és a nemzetihez csatlakozott, de az egyházpolitikai kérdésekben mégis a kormánynyal szavazott. A parlamenti igazságügyi bizottság egyik vezérférfia s a közigazgatási bizottságnak is tagja.
A korona elrejtésére vonatkozólag az 50-es években őt is kihallgatták; följegyzéseit közölte Jókaival és ez A korona viszontagságai cz. a P. Hirlapban (1880. 140. sz.) fölhasználta. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Az 1849. Közlöny teljes példányát (nagy ritkaság) 1876-ban a m. n. múzeumnak ajándékozta.
M. Könyv-Szemle 1876. 167. l.
Vasárnapi Ujság 1880. 11. sz. arczk.
Pesti Napló 1886. 99. sz.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 238. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 383. l. (Tóth Lőrincz.)
