Horváth Pál,
Horváth Pál,
tihanyi apát, szül. 1753. febr. 5. Szent-Békalján (Zalam.); a szent Benedek-rendbe lépett és 1775. ápr. 18. ünnepélyes fogadalmat tett; 1778. decz. 7. misés pappá szenteltetett föl. 1802–1805-ig tanár és 1805-től 1807-ig igazgató volt a soproni gymnasiumban; 1807–15. prior Pannonhalmán, 1815–17. a komáromi gymnasium igazgatója; ez évben tihanyi apát lett (1818–29-ig a pannonhalmi apátság kormányzója volt). 1830-ban visszavonult tihanyi magányába, hol 1832. aug. 10. meghalt.
Munkája: Carmen iubilum cels. ac rev. principi domino Alexandro Rudnay de eadem et Divét-Újfalu occasione solemnis inaugurationis a s. monte Pannoniae dicatum. Jaurini, év n.
Kéziratban maradt több latin és magyar költeménye, melyek a pannonhalmi könyvtárban vannak.
Ft. Horváth Pál tihanyi és Taucher Ágoston bakonybéli apát uraknak, apátságokba lett beiktatásokra 1817. Pannonhegyén. Győr, (Költemény.)
1832: Magyar Kurir II. 27. sz., Jelenkor 76. sz., Hazai s Külf. Tudósítások II. 27. sz., Pest-Ofner Zeitung 78. sz.
Scriptores Ordinis S. Benedicti 198. l.
