Hosszú István,
Hosszú István,
ág. ev. lelkész, nemes H. Pál és Szuchovszky Judit fia, sz. 1755. aug. 16. Turolukán (Nyitram.); 1774. ápr. 29-től a debreczeni ev. ref. főiskolában, 1779-ben a pozsonyi ág. ev. lyceumban tanult; az 1780. nyári félévben a jenai egyetemen iratkozott be; innét, bevégezvén tanulmányait, 1783-ban a csehországi hermanseiffeni ág. ev. egyházban lett lelkész; 1784-ben Miskolczra hívták papnak: innét 1792. Pádárra, 1802. Losonczra helyeztetett át, hol 1808. márcz. meghalt. A jenai latin tudós társaságnak tagja volt.
Latin köiteményeket írt, melyek nyomtatásban is megjelentek.
Munkái:
1. Sincerum amoris et pietatis erga virum cl. doct. Joannem Georgium Stretsko rectorem gymn. Posontiensis A. C... cum feliciter sibi redeuntem diem 24. Apr. nomini suo sacram incolumis recoleret, documentum ab ovantibus auditoribus... testatum... carmen recinente. Posonii, (1779.)
2. Erste Predigt vor der evangelischen Gemeinde in Hermanseiffen einem Fürst Schwarzenbergischen Orte des Bidschower Kreises in Böhmen den 20. April 1783 gehalten. Prag.
Bartholomaeides, Notitia Comit. Gömör. Leutschoviae, 1806–08. 418.
Haan, Jena Hungarica 88.
Petrik Bibliogr. és Bakóczi János szives közlése (a debreczeni főiskola jegyzőkönyvéből).
