Hyross János,
Hyross János,
theologiai doktor, sasvári főesperes, szent-mihályúri (Nyitram.) származású; a theologiát 1735-től Bécsben végezte. 1740. ápr. 21. plébános lett Almáson (Tornam.), 1745. ápr. 26. Hédervárott, utóbb ker. alesperes. 1754-ben pozsonyi, 1760. aug. 1. esztergomi kanonokká, majd sz. Péter és Pál apostolokról nevezett tatai préposttá, 1763. tornai, 1776. sasvári főesperessé neveztetett ki. Meghalt 1780. jan. 19. Nagyszombatban.
Munkája: Clipeus fortium. Nahum c. 2. v. 3. Azaz: Igaz keresztyén nemes vitéznek erős paissa, amaz Bodorfalvai mélt. ur, ő exell. Baranyay János, e tündér világból ki szóllíttatott idejének 88. esztendejében. A kit szomorú és gyászos eltemetése alkalmatosságával, az élő Istennek, Keresztelő Sz. János tiszteletére felépítetett Kurta Keszi templomába, 1766. eszt. élő nyelvvel hirdetett és lerajzolt. Nagyszombat, 1766.
Kéziratban: De Deo uno trino. Viennae, 1745. Három kötet (az esztergomi főegyházi könyvtárban).
Katona, Historia Critica XXXIX. 961. l.
Rozsnyói Egyh. Töredékek VIII. 1839. 82. l.
Uj M. Sion 1877. 628.. 1886. 116. l.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története I. 63. l.
M. Könyv-Szemle 1882. 325. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 187. l.
Némethy, Ludov., Series Parochorum 640. l.
