Juranics László,
Juranics László,
nagyprépost és apátkanonok, J. Ferencz és Sréter Éva nemes szülők fia s J. Antal győri püspök testvérbátyja, szül. 1765. jún. 22. Kaposvárt (Somogym.); tanulmányait szülőhelyén kezdte, folytatta Keszthelyen syntaxista korában barátságot kötött Bacsányi Jánossal, kivel 60 évig levelezett, noha 14 éves koruktól fogva egymást soha többé nem látták; Fejér György kanonokkal is baráti viszonyban volt. A bölcseletet Győrött végezte; a hittudományokat a pozsonyi központi papnevelőben hallgatta; 1790. okt. 30. miséspappá szenteltetett föl. Káplán volt Pinczehelyen, Szakcson és Döbröközön (Tolnam.), hol mint helyettes is működött. 1798-ban Értenyben lett plébános, hol 1809-ben első alesperessé neveztetett ki. 1812. febr. 25. tiszt. kanonok és 1831. szept. 28. pécsi kanonok, 1840. rudinai apát, 1848. pedig a káptalan nagy-prépostja. Jótékonyságával is kitünt: Értényben az iskolára 400 frtot, Kaposvárt nagy rétet adott a plébánia fölsegélésére. A Szigetvárt szept. 7. évenként tartandó ünnepélyt ő kezdeményezte, azt magyar beszéddel nyitotta meg és annak évenként való megtartására 2500 frt alapítványt tett. Latin nyelven kivül csupán magyarul írt és beszélt, a németet törte, mit azonban kikerülni minden áron törekedett. Az írók segélyezésére s munkáik kiadhatására ezreket költött; legtöbb pénzében részesült Bacsányi János, kinek Verseit (Buda, 1835.) kinyomatta, melyeket a szerző neki mint legrégibb szives barátjának ajánlott. Meghalt 1850. decz. 12.
Munkája: Sermo, occasione, qua postliminio districtus minor Völgységhiensis. Hőgyésziensis dictus, auctoritate episcopali restauraretur, habitus in oppido Hőgyész, die 18. Octobris, anno 1815. Pestini, 1817.
Levelei a m. nemzeti múzeumban: Révaihoz Ertény 1806. okt. 25., Horvát Istvánhoz Értény, 1818. márcz. 4., 1821. decz. 28., kelet n., Pécs, 1832. jún. 30., 1833. márcz. 22., máj. 27. és aug. 13.
Religio 1854. II. 2., 3. sz. (Szalay Antal, ki J. végrendeletét is közli).
Két Garasos Ujság 1858. 10., 11. sz. (Vas Gereben).
Pauer János, Az egyházi rend érdemei. Székesfejérvár, 1847. 342. l.
Brüsztle, Recensio II. 587. l.
Petrik Bibliogr.
Beöthy Zsolt Képes Irodalomtörténete II. 213. l. (Angyal Dávid).
