Kluch János,
Kluch János,
a bécsi cs. s kir. udvari könyvtár scriptora, szül. 1852. jún. 9-én Znióváralján (Turóczm.), hol atyja K. György körjegyző (ennek atyja K. József a nyitrai püspök unokatestvére) volt; K. a gymnasiumot, az V. osztály kivételével, melyet Egerben járt, Beszterczebányán végezte 1872-ben. Már előbb a VI. osztályból a beszterczebányai papnevelőbe fölvétetvén, rövid ideig theologus volt; de gyöngélkedése miatt és nem érezvén magát hivatva a papi pályára, onnét kilépett és a budapesti egyetemre ment, hol főleg a történelmi tanulmányokkal foglalkozván, két félévet 1873–1874. töltött; majd Bécsbe kerülvén, tanulmányait 1877-ben végezte. Tanári vizsgálatra készülése közben, az udvari könyvtárban 1879. febr. 10. gyakornoki állomást nyert; hét és félévi szolgálat után 1886. aug. 8. ugyanazon könyvtárnál amanuensissá, 1895. nov. 18. scriptorrá neveztetett ki.
Czikkei a Tört. Tárban (1894. Magyarországi uradalmak összeírása), a M. Könyv-Szemlében (1895. Idegen nyelvű hazai nyomtatványok, a bécsi cs. kir. udvari könyvtárból: 9 nyomtatványt ismertet 1595–1672-ből.)
Munkái:
1. Krmann Dániel superintendens 1708–1709-ki oroszországi útjának leírása. Bpest, 1894. (Mencsik Ferdinánddal együtt. Monumenta Hung. Historica II. osztály 33. k. Krmann életrajzával és munkáinak jegyzékével.)
2. Ismeretlen magyar nyelvemlék 1474-ből a bécsi udvari könyvtárban. U. ott, 1890. (A Birk-codex, hasonmással. Ism. Zolnay, Nyelvemlékeink. Bpest, 1894.)
Önéletrajzi adatok.
