Kulcsár Endre,
Kulcsár Endre,
főgymnasiumi tanár, született 1858. decz. 11. Nemes-Déden (Somogym.); a gymnasium I–III. osztályát Csurgón, a IV–VIII-at a soproni ág. ev. lyceumban végezte. 1879–1883 a budapesti egyetem bölcseleti karánál hallgatta a négy évi tanfolyamot, mire a csurgói ev. ref. főgymnaisumban a magyar és latin nelv tanára lett. Jelenleg a debreczeni ev. ref. főgymnaisum tanára.
Költeményeket, elbeszéléseket, rajzot és humoreszket írt a Vasmegyei Lapokba (1876–77.), a Somogyba (177–78), Magyarország és Nagyvilágba (1879–82), az Üstökösbe s Bolond Istókba 1876-tól; nyelv- és irodalomtörténeti czikkeket, könyvismertetést a M. Nyelvőrbe (1884. Adatok a nyelvújítás történetéhez, 1885. Maróthi Arithmeticája. Genitivus és Jativus, 1887. Ked, 1890–91. A magyar nyelv képes beszéde, 1892. Uj igeidők A debreczeni, lesz, Lesz mint időképző, Beáll a Duna, 1895. könyvism.); a Figyelőbe (XVII. 1884. Fábián Gábor önéletrajza, XVIII. 1885. Néhány protestáns író a XVII. századból: Eörvendi Molnár Ferencz, XIX. Tyukodi Márton, Séllyei Balog István XX. 1886. Tiszavirágok, XXIII. XXIV. 1888. Kulcsár György űgyében); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1885. Gályarabok éneke) és a csurgói Iskolai Szemlébe (1885., 1867. A tanító és a tájbeszéd); a debreczeni ev. ref. főgymnasium Értesítőjébe (1892. Arany János elbeszélő irályáról. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1893. Helyreigazítás 160. I. és könyvism.), a csurgói ev. ref. főgymnasium Értesítőjébe (1893. A magyar vers fejlődése 1722-ig); az Egyet. Philol. Közlönybe (1893–94. könyvism.); a Fővárosi Lapokba (1890. Petőfi «Őrültjé»ről, mértékes vers-e?).
Munkái:
1. Disszonancia. Bpest, 1881. (Költemények.)
2. Etele. Szomorújáték 5 felv. Nagy-Kanizsa, 1889.
3. A magyar stilus. Debreczen, 1896–97. Két kötet. (Ism. 1897. Egyet. Philol. Közlöny, Irod. Tájékoztató, Prot. Egyh. és Isk. Lap).
Álnevei és jegye: Darvasi, Andóczi, K. E-e (Vasmegyei Lapok 1876–77. és Nemzeti Ujság 1880.)
Horvath Könyvészete 1886. LI. l.
M. Könyvészet 1889.
Kiszlingstein Könyvészete.
Irodalomtörténeti Közlemények 1891. (Négyesy L.) és önéletrajzi adatok.
