Kuthy Lajos,
Kuthy Lajos,
orvosdoktor, városi főorvos, szül. 1809. aug. 20. Losonczon (Nógrádm.); középiskolai tanulmányait Sopronban végezte; a budapesti egyetemen hallgatta az orvostudományokat és 1834-ben doktorrá avatták. Gyakorlóorvos volt Mező-Berényben, utóbb Szarvason, hol városi főorvossá lett. 1849-ben a délvidéki szerb lázadás leverésére kirendelt békés-megyei népfölkelők orvosaként működött. Meghalt 1869. aug. 13. Szarvason.
Czikkei az Orvosi Tárban (1839. Tapasztalatok a gyuló-ibolós hamagról, kali hydrojodicum, Jelesebb kóresetek: Orsónya férgektől okozott gyomorfájás, Ideglázi kitünő agybántalommal, Epeláz gyomor-bélfájdalommal s tüdőlobbal, Tályogos forrólázból eredett halál, 1840. Juniusi, juliusi és augusztusi kórjárat Szarvason 1839-ben, 1841. Valami a békésmegyei pokolvarról. Az 1840–41. tüdőlobról Szarvason, 1842. A gyuló ibolós hamag, kali hydrojodicum, és kénsavas kinal ideglázban, 1843. Az 1842. váltólázjárványról Szarvason, Halálos kóresetek. 1844. Eves tüdőlob, pneumonia ichorosa, kóresetei, 1845. Nevezetes kóresetek: Csúzos dermenet); a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1855. Ein Wort über die Choleraepidemie auf dem Lande.)
Munkája: Dissertatio inaug. medica de febri intermittente, Pestini, 1834.
Bugát és Flór, Magyarországi orvosrend Névtára 1840-re. Pest 22. lap.
Szinnyei Könyvészete és fiának Kuthy Dezsőnek szives közlése.
