Lakner Sándor,
Lakner Sándor,
fővárosi hivatalnok, szül. 1822-ben Pesten; tanult ugyanitt, 1837-ben a költészeti osztályban; előbb a papi pályára lépett és 1842–43-ban III. éves theologus volt Veszprémben; később Pest városánál vállalt iktatói hivatalt és mint ilyen halt meg 1847-ben.
Lyrai s epikai költeményeket és beszélyeket írt a következő hírlapokba és folyóiratokba: Regélő (1838., 1840. Két elbeszélés és költ.), Athenaeum (1840–43. költ. és négy beszély), Regélő Pesti Divatlap (1842., 1844. beszély és költ.), Klegl-Könyv (I. II. 1842. költ.), Nemzeti Almanach (II. 1842. költem.), M. Életképek (1843. elb.), Emlény (1843. költ.), Életképek (1843–1846. tizenöt beszély, rajz és költ.), P. Divatlap (1844–47. öt beszély és fővárosi életkép), Honderű (1846–47. öt beszély és költ.)
Munkái:
1. Örvendés, melyet tiszt. s tudós Jallosics András úrnak, a kegyes oskolák rendén lévő áldozó papnak s a pesti főgymnasiumban a 6. osztály tanítójának neve ünnepére tanulótársai nevében hála-tiszteletül szentel ... Szent-András hava 30. 1887. Pest. (Költ.)
2. Emlénybimbók. U. ott, 1840. (Költ. Ism. Honművész 75. sz.)
3. Flygare-Carlén Emilia, A sziget rózsája. Svéd regény, ford. U. ott, 1844. Két kötet. (Külföldi Regénytár XIX–XXI.)
4. Palzownő, Tyrnau Tamás. Német regény, ford. Ugyanott, 1845. (Uj Külf. Regénytár V–VIII.)
A Kisfaludy-Társaság pályázatán A monda elmélete cz. értekezése 1848. febr. 9. jutalomban részesült.
Honderü 1847. II. 12. sz. (Severus.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 292. l.
Munkálatok. Bpest, 1883. XLIII. 185., 188., 198. l.
Kertbeny, Album hundert ungarischer Dichter. Dresden und Leipzig, 1854. (Ilka cz. költ. ford.)
Petrik Bibliogr.
