Lendvay Mártonné (utóbb Latkóczyné), Hivatal Anikó,
Lendvay Mártonné (utóbb Latkóczyné), Hivatal Anikó,
jeles szinművésznő, szül. 1814. febr. 8. Pesten; pályáját nagybátyja, a veterán szinész Balogh István vezérlete alatt kezdte, ki az 1825. koronázási országgyűlés alatt a pozsonyi szintársulathoz gyermekszerepekre vitte. Hosszabb ideig Komlósy szintársulatánál szerepelt Győrben. Lendvay Mártonnal Balaton-Füreden megismerkedvén, 1832-ben Győrben neje lőn. Együtt mentek Kassára s 1834-ben Budára. 1837-től fogva a nemzeti szinház tagja volt. A közönségnek itt csakhamar kedvencze lett; a Bragadini Katalin, Lignerolles Luiza, Veszedelmes nagynéne (Obernyiktól), Fiatal keresztanyaféle szerepei legkitünőbbek voltak. L. általában a társadalmi vígjátékok lelkét képezé. Vidéken is többször szerepelt. Sokat utazott külföldön, volt egész Németországban, Olaszországban és Helgolandban. Első férjétől elválva, 1848-ban Latkóczy Lajos fiatal festőhöz ment nőül, 1860-ben nyugalmaztatott és 1891. augusztus 6-án meghalt Budapesten.
Emlékiratokat hagyott hátra, melyekről az Arczkép-Album 1856-ban így emlékezik meg: Memoirjait ki akarja adni, mi a közélet és szinészetünk történetéhez sok becses adatot fog nyújtani.
Arczképe: fametszet a pesti nemzeti szinház 1838 Zsebkönyvében és kőnyomat Barabástól az Arczkép-Albumban.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 219. l.
Arczkép-Album II. Pest, 1856. 13. l. arczkép.
Bayer József, A nemzeti játékszin története. Bpest, 1887. Két kötet és A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. Két kötet.
Pallas Nagy Lexikona XI. 286. l. (Váli Béla.)
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
