Lovas (Röszler) Gyula,
Lovas (Röszler) Gyula,
fővárosi okleveles vívómester, Röszler Ármin kecskeméti városi ellenőr és Rosenfeld Regina fia, szül. 1870. febr. 22. Szegeden (Csongrádm.); a gymnasium alsó osztályait Kecskeméten tanulta magánúton, mert a sok viszontagság között, mely az 1879. szegedi árvízkor érte, megsiketült. Tizenkét éves korában nyomdász lett és az is maradt húsz éves koráig; 1890-ben a vívómesteri pályára lépett és 1896 óta vívómester Budapsten. Röszler családi nevét öcscsével együtt 1900. máj. változtatta Lovasra.
Első czikke a Kecskemétben (1884. jan. 10.) jelent meg és attól fogva rendes munkatársa lett e lapnak. 1890-ben mint főmunkatárs szerkesztette az Orosházi Közlönyt. 1890-től több évig munkatársa volt a Herkules cz. sportlapnak (1891. A modern vívás művészete és a párbajvívás, 1892. A nők és a párbaj, 1895. Az athletika az iskolában, 1896. A tornatanárok és vívómesterek amateursége, sat.); írt továbbá tárczát, költeményt s egyéb czikket még a következő lapokba: Kecskeméti Lapok, Kecskemét és Vidéke, szabadkai Szabadság, Orosházi Közlöny, Orosházi Ujság, Czegléd, Nagykőrösi Lapok, Nagybánya és Vidéke, Esztergomi Lapok, Esztergom és Vidéke, esztergomi Szabadság, Budapest, Népszava, Typographia sat.
Munkái:
1. Pihenő órák. Bpest, 1890. (Költemények és elbeszélések.)
2. Sugarak. Költemények és elbeszélések. kecskemét, 1892. (Ism. Kecskemét 30. sz.)
3. Utmutató a lovagias ügyek elintézéséhez. Párbajszabályok. A párbajvívás. Lovas (Röszler) Lajos eredeti rajzaival. Bpest, 1898.
Szerkesztette és kiadta a Kecskemét és Vidéke cz. helyi lapot 1892. jan. és februárban.
Két kötetnyi verseit most rendezi sajtó alá.
Költeményei közül többet megzenésítve kiaddtak Bordeaux Géza, Nemesszeghy István és Lovas Izsó tanárok.
M. Könyvészet 1892., 1898. és önéletrajzi adatok.
