Löw Vilmos,
Löw Vilmos,
országgyűlési képviselő, született 1812. július 12. Szerdahelyen (Reussmarkt), hol atyja L. János királybiró volt; L. a gymnasiumot 1832-ben Nagy-Szebenben végezte; 1832–1834-ben a jogot a nagy-enyedi collegiumban hallgatta. Az 1834. erdélyi országgyűlés alatt mint irnok a kir. táblánál szolgált; 1835. augusztusától törvényszéki titkár, 1852-ig a szerdahelyi törvényszéknél jegyző, 1852. novembertől a nagyszebeni tartományi főtörvényszéknél titkár és 1854. novembertől cs. kir. főállamügyészi helyettes volt. A cs. kir. közigazgatás és törvényszékek feloszlatása után 1862. szept. 18. rendelkezési állapotba helyeztetett és a nagyszebeni törvényszék éltbeléptetéséig (1863. jún végén) a főállamügyészi teendőkkel bizatott meg. 1863. okt.-től 1865. októberig a szerdahelyi törvényszéknek főnöke, azután ugyanott ügyész volt. 1875–78-ig a szerdahelyszék képviselője volt a magyar országgyűlésen. Jelenleg nyugalomban él Szerdahelyen (Erdélyben).
Munkái:
1. Ansichten über die landwirtschaftlichen Zustände der Sachsen in Siebenbürgen. Von einem Sachsen. Kronstadt, 1837.
2. Das von einer gewissen Gränze herab untheilbare sächsische Bauerngut von rein nationalem Standpunkte betrachtet. Hermannstadt, 1863.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 368. l.
Szinnyei Könyvészete
