Madarassy Mór (gojzesti),
Madarassy Mór (gojzesti),
jogtudós, szül. 1829-ben Egerben (Hevesm.), ugyanott végezte középiskolai és jogi tanulmányait, ügyvédi vizsgálatot tett és Heves s Középszolnok vármegyék szolgabirájává választatott. A szabadságharczot mint honvéd küzdötte végig és az absolut kormány alatt gazdálkodással és jogi tanulmányokkal foglalkozott. Az alkotmány helyreálltával törvényszéki birává neveztetett ki; a hirhedté vált régi arányosítási perek gyors elintézésével vonta magára a figyelmet. A régi magyar törvényekben való nagy jártassága miatt nevezték királyi jogügyi főtanácsossá. E hivatalában az urbéri rendezés kérdéseiben az ország első tekintélyei közé tartozik és a maradványföldek tulajdonjogára vonatkozó viták megoldása, melyből a kincstárnak milliókra menő haszna volt, egyenesen neki köszönhető.
Munkái kéziratban maradtak.
Pallas Nagy Lexikona XI. 776. l. (Zigány Zoltán).
