Marikovszky Gusztáv (nagy-toronyai),
Marikovszky Gusztáv (nagy-toronyai),
orvosdoktor, megyei főorvos, M. György író fia, szül. 1806. márcz. 23. Rozsnyón; a gymnasiumot szülővárosában, a lyceumot Pozsonyban, az orvosi egyetemet Bécsben végezte, hol a városi kórházakban tapasztalatokat gyűjtött. 1829-ben orvosi, szülészi és sebészorvosi oklevelet nyert. A franczia, angol, és olasz nyelveket elsajátítván, beutazta Németországot, Svájczot, Franczia-, Angol-, és Olaszországot. Párisban félévig, Londonban is hosszabb ideig kórházi tanulmányokat tett. 1830-ban tért vissza és Rozsnyón telepedett le. 1831-ben barátaival egyesülten alapította a rozsnyói társalgási egyletet. 1834-ben lett megyei főorvos s 1850-ben az osztrákok által Rozsnyón felállított katonai kórház orvosa; 1855-ben lemondott megyei főorvosi hivataláról. 1857-ben gróf Andrássy Gyula házi orvosa lett. 1842-től a pesti orvosegylet levelező tagja, 1867-ben az orvosok- és természetvizsgálók Rimaszombatban tartott gyűlésének titkára, 1868-tól a megyei orvos- gyógyszerészegylet elnöke, 1876. a megye táblabírója, a községi bizottság elnöke és a Szász-Coburg-Gotha herczegi Ernesztin házirend lovagja s a családi balogvári uradalomnak és alkalmazottainak házi orvosa volt. Meghalt 1892. jún. 8. Rimaszombatban.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1863. Tudósítás a csízi ásványvízről).
Munkái:
1. Dissertatio inaug. politico-medica de nosocomiorum utilitate. Vindobonae, 1829.
2. A szavasmarhadög leírása. Rozsnyó, 1831.
3. Törvényes halotti vizsgálat bonczolás s orvosi látlelet szabálya. U. ott, 1844.
Szinnyei Könyvészete 486., 1003. h.
Gömör-Kishont 1892. 24., 25. szám.
Vasárnapi Ujság 1892. 25. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.
