Molnár Viktor (kaposi idősb)
Molnár Viktor (kaposi idősb)
ágostai evangelikus lelkész, M. Sándor, ágostai evangelikus lelkész és Gödri Anna fia, született 1826. júl. 2. Krizbán (Brassómegye); középiskolai tanulmányait a brassói ágost. evangelikus gymnasiumban végezte, azután 1846-ban Lipcsébe ment, hol két évig theologiát hallgatott; széleskörű ismereteivel a tanárok figyelmét annyira magára vonta, hogy ezeknek ajánlatára Lipcsében középiskolai tanársággal kinálták meg; ő azonban hazaszeretetére hallgatva, minden más tekintetet figyelmen kívül hagyva, hazajött s Brassóban települt meg, hol a szász ág. ev. egyházközség kebelében a magyar tanítói s énekvezéri állást töltötte be. 1853-ban a zajzoni evang. egyház megválasztotta lelkészévé; 1858-ban Brassóba ment szintén lelkésznek. Ezen időben tette a szász iskolai hatóság gymnasiumában a magyar nyelv tanítását kötelezővé s annak tanításával őt bízták meg. 1860-ban a brassói csángó népnek lelkipásztora lett Hosszúfaluban. A két évtizedet meghaladó működésének ideje alatt az elhanyagolt bárczasági csángókkal valóságos csodát művelt: vallási, politikai, tanügyi, társadalmi és gazdasági téren lázas tevékenységű actiót fejtett ki, hogy népét a tisztult hitéletnek, a rendíthetlen hazaszeretetnek, a szellemi felvilágosultságnak és anyagi jólétnek terére vezesse. A bárczasági magyar envangelikus esperesség, a bárczasági magyar evang. iskola-egyesület, a brassó-vidéki népnevelési egylet, a műfaragászattal is kiegészített felső népiskola, a brassó-megyei hivatalos tanító-egyesüIet, a bárczasági kölcsönmagtárak alapítása, a konyhakertészet meghonosítása, a felnőttek oktatását czélzó legény- és leányegyesületek létesítése, iskolai és népkönyvtáraknak megteremtése, magyar iskoláknak felállítása és még számos kulturális és társadalmi közhasznú intézménynyel sikerült neki életerőssé, sőt küzdelemképessé tenni a veszendőnek indult bárczasági magyarokat. Meghalt 1882. febr. 1. Hosszúfaluban.
Munkája: Dr. Luther Márton kis kátéja. Michaelis Jánosnak evang. népiskolák és konfirmálandók számára készült vezérfonalával a keresztény vallásban. Brassó. 1852. (Névtelenül. 2. kiadás 1861. 3. k. 1879. Brassó.)
Kéziratban: Prédikácziók 24 évfolyamban, egy-egy évfolyam annyi prédikácziót foglal magában, a mennyi vasárnap és ünnepnap volt azon évben; mert ő maga prédikált mindig és káplánt nem tartott. Néhány verse is maradt utána. (Mindezen kéziratok fia birtokában vannak.).
Gross, Kronstädter Drucke. Kronstadt. 1886.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 282. lap.
Kiszlingstein Könyvészete.
Józsa Mihály, Emlékezés Kaposi Molnár Viktor ág. ev. magyar lelkészre. Bpest, 1901.
Ország-Világ 1900. 53-ik szám.
Pesti Napló 1901. 30-ik szám és fiának M. Viktornak szives közlése.
