Olasz Lajos,
Olasz Lajos,
ev. ref. tanító, O. Sándor és F. Kovács Zsuzsánna fia, szül. 1846. ápr. 9. Nagy-Kőrösön; tanulását a gymnasium IV. osztályáig helyben végezte, mikor is, még kis korában árván maradván, kénytelen volt a tanítóképzőbe lépni; innét is két ízben segédtanítóságra ment, hogy további tanulásához némi költséget szerezzen. 1865-ben elvégezte a tanítóképzőt, mire Makádon (a Csepel szigeten) lett rendes leánytanító, honnét 1869. máj. 1. Bogyiszlóra, majd Dunapatajra (Pestm.) költözött át, hol 1884. decz. meghalt.
Költeményeket írt 1870-ben a Dolinai Gyula által szerkesztett Kis Ujságba, később a Hasznos Mulattatóba, Házi Kincstárba és Lányok Lapjába irt elbeszéléseket és költeményeket.
Munkája: Részvét-könyvek. Különféle alkalmakra. 1–2. füzet. Kalocsa, 1876. (2. és 3. füzet. Temetési alkalmakra. Kalocsa, 1880., 1884. (Versben és prózában. Ism. Ellenőr 1875. 355. sz., Néptanítók Lapja 1876. 5. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 1887. 48. sz.).
Kéziratban: A hitjavítás története Magyar- és Erdélyországban, a protest. népiskolák VI. osztálya számára, több kútfők után összeállítva.
Uj M. Athenás 309. lap.
Vasárnapi Ujság 1884. 51. sz. (Nekr.).
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
