Orient Gyula,
Orient Gyula,
gyógyszerész-doktor, okleveles gyógyszerész, egyetemi tanársegéd, szül. 1869. okt. 21. Nagy-Bocskón (Máramarosm.); a középiskola négy alsó osztályát a m.-szigeti kegyesrendi algygimnasiumban végezte 1885-ben és ugyanazon évben a. gyógyszerészi pályára lépett. Három évig gyógyszerészgyakornok volt és a segédi képesítő vizsgát letette; ezután a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait és 1891-ben ugyanott gyógyszerészi oklevelet nyert. Még egy évet töltött az egyetemen és ez év alatt Than Károly tanár intézetében Winkler mellett a gázok absorptiójának meghatározásával, Lengyel Béla tanárnál főleg ásványvíz elemzésekkel, Fodor közegészségtani tanár intézetében pedig a bakteorologiával foglalkozott. 1892-ben a csetneki (Gömörm.) gyógyszertárat vette meg és ugyanott egy jól felszerelt chemiai laboratoriumot is állított fel, a hol tudományos búvárlatokon kívül főleg a Concordia vasgyár részére elemzéseket végzett. A gymnasium felső osztályait magánúton csetneki tartózkodása alatt, a premontrei rend rozsnyói főgymnasiumában végezte 1899-ben. 1898-ban a kolozsvári egyetem vegytani tanszékéhez gyakornokul hívták meg és ugyanazon évben a gyógyszerészgyakornoki tanfolyam előadó tanárának is megválasztották. 1900-ban a gyógyszerészdoktori fokot nyerte el és ez idő óta tanársegéd Fabinyi Rudolf vegytani tanszéke mellett a kolozsvári egyetemen. Külföldi utazása közben meglátogatta a zürichi, bázeli, straszburgi egyetemeket, valamint a párisi intézeteket.
Czikkei a Gyógyszerészi Közlönyben (1892. A sol. arsenicális viselkedése néhány vasvegyület oldata iránt, Liquor feni albuminati arsenicosi, 1893. Pheduretin, új magyar gyógyszerem, Néhány kötőszer hatóanyag és bakterium tartalmáról, Succus rubi idaei helyes készítésmódja, Reflexiók, 1894. A kőzet vizsgálatáról, A gyógyszerészi tanfolyam új helyiségei, 1895. Egy érdekes régi gyógyszertár, 1896. Urotangens, új húgyvizsgáló készülékem, A kötőszerek vizsgálati módszerei 1901. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyógyszer vásárlásai); a Pharm. Postban (Bécs, 1893. Über die Wirksamkeit und den Bakteriengehalt einiger Verbandstoffe, 1894. Pheduretin, 1895. Chininum lygosinatum, 190I. Aus römischen Zeiten, 1903. Beiträge zur Geschichte der Alchemie in Ugarn); a M. Gyógyszerészi Almanachban (1897. Bakteriologia és a gyógyszerészet); a Gyógyszerészi Értesítőben (1898. Ebers György), a Gyógyszerészi Hetilapban (1898. Traxler László, 1900. Adatok a magyar gyógyszerészet és gyógyszertárak történetéhez, 1900. Chyninum lygosinatum, Uti jegyzetek, 1901. Gyógyszerésztörténeti adatok Bethlen G. udvarából, 1903. M. gyógyszerészeti múzeum, Natrium lygosinatum chemiai vizsgálata); a Gömörmegyei orvos-gyógyszerész egyesület XXIX. Évkönyvében (1899. A gyógyszeralakok rendszerbe osztásáról); az Orvos-természettudományi Értesítőben (Kolozsvár 1902. Adatok az alchimia történetéhez Magyarországon, 1903. A gyógyszerül használt aromás aminek oxygen felvevő képessége); a Deutsche Drogisten Zeitungban (Berlin 1894. Über Succus Rubi idaei).
Munkái:
1. Gyógyszerisme. Írta és a metszetek rajzaival ellátta. Bpest, 1891.
2. Natrium lygosinat alkalmazása a boranalyzisben. Kolozsvár, 1902.
3. Gyógyszerészeti műtan. Kolozsvár, 1902.
4. A hivatalos kötőszerek vizsgálati módszerei Kolozsvár, 1903.
M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok.
