Országh Sándor (budavári)
Országh Sándor (budavári)
jogi doktor, nyug. miniszteri tanácsos, szül. 1836. máj. 8. Budán; tanulmányait a budai gymnasiumban és a pesti egyetemen végezte, hol jogi doktori s ügyvédi oklevelet nyert. Egy ideig tanár volt a budai kir. főgymnasiumban, hol a történelmet és bölcseletet tanította; rövid idő mulva pedig Buda városánál tollnok, főjegyző és végre tanácsos lett. Reich családi nevét 1862-ben változtatta Országra. Andrássy Gyula fölhívására mint osztálytanácsos az ugyanakkor alakított fővárosi közmunkák tanácsánál az előadó tisztét vette át. Rajner belügyminiszter alatt a megyék és községek rendezése végett összehívott enquete tárgyalásaiban részt vett, melyeknél ő vitte a jegyzői tollat. Ezen ügyről, valamint a főváros rendezéséről sok czikket írt a napilapokba. 1880-ban a Virágh Benedek emlékünnepély alelnöke volt. 1881-ben a budai dalárdával, mint ennek elnöke, kirándulást rendezett Fiuméba. Elnöke volt a m. kir. honvédelmi miniszterium palotaépítési bizottságának, előadója a várkerti s az operaházi építkezések bizottságának; ekkor szerzett érdemei elismeréseül a királytól a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Mint miniszteri tanácsos 1881-ben a főváros II., 1884–92. III. kerületének országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal; a házban tagja volt a pénzügyi s állandó igazoló bizottságnak. Tagja volt a közmunkák tanácsának és a fővárosi bizottságnak; a budai jótékony nőegylet titkára, a budavári vöröskereszt fiókegyletének elnöke, a budapesti takarékpénztár és a Ganz-féle gépgyár igazgatója, s csaknem valamennyi jobbparti (budai) egyletnek és társulatnak választmányi tagja. 1895. aug. 21. magyar nemességet kapott a maga és utódai számára «budavári» előnévvel. Meghalt 1902. nov. 14-én Budapesten.
Czikke a Művészeti Lapokban (1896. A budai szinészet jövőjéről).
Munkái:
1. A fővárosi közmunkatanács jelentése az 1873. évről. Bpest, 1874.
2. A budai lövölde. Bpest, 1881.
3. Budapest középítkezései 1868–1882. Bpest, 1884. (Különnyom. a Budapesti Statistikai Hivatal Közleményeiből. 2. kiadás. Bpest, 1885. Németül Bpest, 1884.)
4. A fővárosi közmunkatanács jelentései 1870–1881. Bpest, 1884.
5. A főváros jobbparti részei. Bpest, 1892.
6. Budai szinházak és játékszin 1783–1895. Bpest, 1895. (Ism. Századok).
7. A budai jótékony nőegylet 1817–1897. Bpest, 1898.
Magyarország és a Nagyvilág 1871. 12. sz. arczk.
Budapester Illusztrirte Zeitung 1881. 64. szám, arczk.
Szabadelvűpárti Naptár 1885-re 241. l. arczk.
Petrik Könyvészete.
Ország-Világ 1887. 27. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1895.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 548. l.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach 1887–1892. Bpest, 1888. 278. l.
Századunk Névváltoztatási 172. l.
Vasárnapi Ujság 1898. 16. sz. arczk., 1902. 47. sz. (Nekr.).
Pesti Hirlap 1902. 314. sz.
Budapesti Hirlap 1902. 315. sz.
