Pompiliu Miron (családi nevén Popovics Mózes),
Pompiliu Miron (családi nevén Popovics Mózes),
hirlapíró, szül. 1847-ben Stejben (Biharm.); a közel Belényesben kezdett gymnasiumi tanulmányait Nagyváradon végezte, mint a Zsiga-féle alapítványnak egyik ösztöndíjasa. 1867-ben a pesti, 1868. pedig a bukaresti, majd a jassyi egyetemet kereste fel s ez utóbbi városban később a középponti leányiskolának, majd a katonai iskolának, később a gymnasiumnak tanára lett. Meghalt 1897-ben Jassyban.
Az irodalomban 1866-ban lépett föl először, mint a nagyváradi ifjúság által kiadott Fénice egyik munkatársa; ugyanezen év óta a Vulcanu Familiája is hozott tőle néhány költeményt; 1868-ban azonban külföldre költözvén, közleményeivel inkább a romániai lapokat kereste föl, ha nem lett is egészen hűtelen Vulcanu folyóiratához. Legtöbb czikke és népköltési mutatványa a Jassyban megjelenő Convorbiri Literare-ben láttak napvilágot. A népdalok gyűjtésében Badescunak legtevékenyebb munkatársa volt.
Munkái:
1. Balade populare... 1870.
2. Antologia română pentru noul scoalelor secundare... 1877.
3. Poesiile logofětului Konaki (Konaki helytartó költeményei. Kiadta...). 1888.
4. Studii si critice...
5. Doine populare si poesii propoii... (Népies hullámok és eredeti költemények).
A jassii Junimea (Fiatalság) cz. társaság Nóua dirrectie cz. munkáját is önálló kötetben adta ki.
Márki Sándor, Bihari román írók. Nagyvárad, 1880.
