Rácz Sándor
Rácz Sándor
m. kir. posta- és távirófőtiszt, a budapesti-lipótkörúti táviróhivatal főnöke és a vastuit tisztképző tanfolyam rendes tanára, szül. 1849. szept. 30. Hajdú-Nánáson; a hat gymnasiumi osztályt u. ott, a VII. és VIII. Késmárkon; az érettségi vizsga letétele után pedig 1870-ben a Budapesten tartott távirótiszti tanfolyamot végezte. Ugyanazon év decz. 31. kinevezték gyakornoknak Nyiregyházára; azután Debreczenben, Nagyváradon, Kassán hivataloskodott, mely utóbbi helyen 1872-ben rendes joghallgató volt. 1873-ban Budapestre helyeztetett át, hol 1874-ben a műegyetem rendes hallgatója lett, 1879–80-ban pedig mint bölcselet-hallgató a kisérleti természettant, felsőbb mennyiségtant és államszámviteltant tanulta. 1887. jún. 25. postai szakvizsgát tett és ugyanezen évbe a vasuti tisztképző tanfolyamhoz a «távirda szolgálat» rendes tanárának neveztetett ki. Meghalt 1893. május 20. Budapesten.
Czikkei a Postai- és Távirda Közlönyben (1875. a táviró tisztviselők és a táviró szakirodalom fejlesztése érdekében írt czikkek és könyvismertetések); a M. Tisztviselőben (1875. A posta és távirda egyesítése, A hivatalnokok kötelezettségei és jogai az állammal szemben, A jegy alatt); a M. Közlekedésügyben (1875–76. A távirdaállomások és jelzőkészülékek kikapcsolása zivatar alkalmával, A távirdai vonal- és forgalomzavarok, A postaintézmény fejlődése, különös tekintettel hazánkra, A földrajz a posta- és távirdánál, H. betűk alatt, A tengeralatti távirdai vezetékek, Hajdu Sándor névvel, Adatok a villamosság és delejesség történetéhez, A postaügy Japánban, Hajdu S. névvel, A távirdaigazgatósági szakkönyvtárak, Egy adat a villamos távírás történetéhez, A török postaügy, Hajdu S. névvel); a Nemzetgazdasági Szemlébe (I. A belföldi távirat árszabás megváltoztatása, 1886. Kereskedelem a villamossággal és villammonopolium); a Ludovica Akadémia Közlönyében (1890. könyvism., 1891. A hadi távíró, 1892. A vasutak hadászati szempontból); a Pallas Nagy Lexikona első köteteiben a távirászati czikkeket írta.
Munkái:
1. Granfeld Aug. Ede, Hughes-perfecter-rendszere, vagyis a többszörös levelezés egy távíró vonalon. Bpest, 1879. 8 ábr.
2. Magyar távirda Naptár 1879. és 1880. évf. U. ott.
3. A bécsi nemzetközi 1883. évi villamos kiállítás vasuti része és a villamos vasut. U. ott, 1884. 78 ábrával. (Bővített különnyomat a Vasuti és Közlekedési Közlönyből.)
4. Vasuti távirás és jelzés. U. ott, 1888. Két rész.
5. A Hughes-féle és a többszörös betűnyomó táviró gépek. U. ott. 1889. 43 ábrával.
6. Budapest távíró- és távbeszélő ügye 1889-ben, különös tekintettel a központi távíró hivatalra. Kolozsvár, 1890.
7. A vasuti távirda-szolgálat. U. ott, 1891. Két kötet, 417 ábrával. (A vasuti tisztképző tanfolyam kiadványa).
Szerkesztette a Közlekedés cz. heti szaklapot a posta és távirda köréből 1875-ben, a Távirda Közlönyt 1878. és 1879-ban, a Telegraf (1883) és Villám (1884) cz. szaklapokat (előbb heti, utóbb két heti közlöny.
M. Könyvészet 1886., 1898.
Vasárnapi Ujság 1893. 22. sz. (Nekr.)
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.
