Radvánszky György (radványi)
Radvánszky György (radványi)
az eperjesi vértanú, R. Ferencz alispán és nemeskürti Bakó Fruzsina (posthumus) fia, szül. 1645-ben; nevelő atyja, anyjának harmadik férje, Bory Mihály, a ki korában tehetsége és tekintélyes állásai folytán híres ember volt, gyámfiát nemcsak atyaként nevelte, hanem birtokai egy részével is gazdagította a földi javakkal amúgy is megáldott ifjút. Amaz idők szellemétől eltérően igen szelíd erkölcsű, tudománykedvelő férfiú volt, melynek jeléül fegyvert igen ritka esetben viselt. Főgondja volt birtokai rendben tartása, védelemzése, törekvő szegény tanulók támogatása és gyermekei nevelése. Felesége Máriássy Janka Kata volt. Fiához Jánoshoz intézett leveleiből ismerjük jó szívét, nevelési elveit, több említésből tudomány-szeretetét. Mégis támadtak ellenségei, a kik birtokaira vágyakozva, igyekeztek őt bevádolni. Szelepcsényi György egy ilyen alaptalan vádra 1674-ben a rendkívüli törvényszék elé megidézte, de nemsokára, mint ártatlant, menedéklevéllel szabadon bocsátották. 1687. febr. 26. radványi házából fiával és cselédeivel együtt az eperjesi vértörvényszék elé hurczolták és halálig kínozták. A tortura folytán ápr. 9. meghalt; azután felnégyelték. Holttestét fia megvesztegetve a hóhér feleségét 20 aranynyal, Szinyén temette el.
Kéziratai a Radványi-család levéltárában: Naplójegyzetei, melyekből az 1665. töredék maradt meg. 1664–1681. több országgyűlésre és Zólyomvármegye ügyeire vonatkozó feljegyzései és közérdekű okmánymásolata (az 1618. évvel kezdődő Acta diaetalia cz. két ívrét kötetre terjedő codexben). Vegyes jegyzetek több jeles könyvből, melyet «Apprimi curavit loco memorialis sui quotidiani generosissimus dominus Georgius de Radvan, Radvanii anno 1672. die 12. Novembris.» 8-rét vaskos kézirat, két ismeretlentől írva, de R. Gy. hatása alatt keletkezett.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai IX. 563., 573. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új F. II. 1864–65. (Pálffy A.)
Arany Koszoruja III.
Irodalomtörténeti Közlemények 1903., 1904. és Dr. R. Kiss István szíves közlése.
