Raffelsperger Ferencz
Raffelsperger Ferencz
cs. kir. postatiszt, szül. 1793. szept. 23. Modorban (Pozsonym.); a gymnasiumot és reáliskolát Bécsben látogatta; a kereskedelmi pályára készült; azután utazott Francziaországba s Magyarország több helyére geognostikai kirándulást tett. Visszatérte után több technikai s iparvállalat vezetését vette át. 1820-ban a cs. kir. postahivatalnál nyert alkalmazást. A postaügynek rendezése s újjáalakítása érdekében többször utazott Firenzébe, Rómába, Svájczba és Párisba. 1830-ban bécsi polgárjogot nyert és 1831-ben a Salvator nagy arany érmet kapta. Szülővárosa Modor is megválasztotta díszpolgárává; ezenkívül a külföldi udvarok, így Porozs-, Szász-, Francziaország és Sardinia szintén az akkor szokásos arany érdeméremmel tüntették ki. Ő honosította meg Bécsben a térképeknek typographiai sokszorosítását. 1848. márcz. bécsi hatások alatt indította meg a «Der Unparteische» czímű politikai lapot; ezzel azonban nem boldogult és a többi lapok gúnyolódásai következtében megszűnt. Azután végleg visszavonult a politikai és társadalmi térről. Meghalt 1861. júl. 14. Bécsben.
Munkái:
1. Poststrassenbuch,oder Wegweiser durch Europa mit besonderer Berücksichtigung auf den österreischischen Kaiserstaat. Wien, 1821. (2. kiadás. U. ott, 1834.).
2. Grosse Charte der Fahrposten. U. ott, 1826. (2. kiadás 1827., 3. k. 1829. U. ott.)
3. Reisepostsecretär, mit 3 Übersichtspostkarten und 1 Seereisekarte. U. ott, 1830. Három kötet.
4. Itinerär und Dienst-Ruglativ des Kaiserthums Oesterreich. U. ott, 1835.
5. Allgemeines geographisches Lexikon des österr. Kaiserstaates. Wien, 1847. Hat kötet.
Még több munkája jelent meg Bécsben és Baselben.
Oesterreichische National-Encyclopädie. Wien, 1835. IV. 336. l.
Pester Lloyd 1893. 218. sz. esti k.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 353. l.
Petrik Bibliogr.
