Rákosi (Tóth) László,
Rákosi (Tóth) László,
a m. gazdaságegyesületnél titkársegéd, (családi neve Tóth), szül. 1829 körül Tisza-Ujlakon (Ugocsam.), hol atyja földmívelő volt. R. a szabadságharcz kitörésekor görög kath. papnövendék volt Nagyváradon; ekkor a honvédek közé lépett és végig harczolta a szabadságharczot; ennek lezajlása után nevelősködött. Az 50-es években Pestre került és az írói körökkel megismerkedvén hírlapíró lett. A 60-as években a magyar gazdasági egyesületnél kapott alkalmazást mint titkársegéd és részt vett a Gazdasági Lapok szerkesztésében. 1872-ben nőül vette Entz Emmát (Entz Géza egyet. tanár nővérét). Megh. 1880. jún. 5. Budapesten.
Költeményei, czikkei az Alföldben (1859. költ.); a M. Színházi Lapban (1860. költ.); a Divatcsarnokban (1860. Őrangyalaink, A magyar házi szellem diadala, Pazar takarékosság, A családi boldogság egyik titka, A szegény fényűzés, 1860. A magyar írónő); a Tanférfiak, szülők és nevelők Évkönyvében (Buda, 1860. költ.); a Nép Ujságban (1860. költemények); a Hölgyfutárban (1861–63. költ.); a Honvédek Könyvében (1861. költ.); az Emich Gusztáv Nagy Naptárában (1861. Reményi Ede, A Kárpátok és a lomniczi csúcs, Tiszavidéki tájkép); az Ország-Tükrében (1862. A híres hős Zrinyi Miklós dicső haláláról, a neuhauseni vár archivumából); a Gazdasági Füzetekben (1862. Gazdálkodjunk a füsttel!); a Kertész Gazdában (1868. Gazdasági tartaléktőke, Szemléleti szaktanítás); a Gazdasági Lapokban (1873. Ki tartsa fenn a szakirodalmat, a kormány, vagy magunk? Könyvism.); a Zalai Közlönyben (1877. 48–50. sz. SárosyGyula magánéletéből 1861., 57. sz. Három huszár Sárospatakon, 59. sz. Utolsó kirándulás).
Munkái:
1. Alföldi pacsirta. Népdalok. (Kiadta Lisznyai Kálmán). Pest, 1858. (Második repítés: U. ott, 1859.).
2. Rákosi László és kenyeres pajtása Csákány Laczi. Tulipiros bokréta. Humoros költemények. U. ott, 1860.
3. Rákosi (Tóth) László költeményei. Kiadta özvegye Entz Emma. Bpest, 1882.
Napkelet 1858. 44. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete; a m. n. múzeumi könyvtár példányairól és sógora Entz Géza szives közlése.
