Reseta János,
Reseta János,
bölcseleti doktor, egyetemi tanár, szül. 1776. jún. 8. Székesfejérvárt polgári szülőktől; első neveltetését szülői körében nyerte s középiskolai tanulmányait befejezvén, teljesen a tudománynak, honának ohajtá áldozni magát; a bölcseletet tanulmányozta, annak doktora, majd később a gróf Waldstein fiúk nevelője lett. 1830. aug. a pesti egyetemen a német nyelv és irodalom tanárává neveztetett ki. Ezen állásában maradt 1849 őszig, a mikor nyugalomba vonult és helyére az egyetemi tanár Majer Istvánt választotta. Mint egyetemi tanár egyszersmind királyi könyvvizsgáló volt, mely tisztét a mily lelkiismeretesen, épen oly kimélettel teljesítette. Gróf Széchenyi István «Politikai programmtöredékek» cz. röpirata tartalmát az ellenzék irányában igen élesnek ítélte s azért azt átallá sajtó alá bocsátani; erre gr. Széchenyi István 1847. jan. 16. ezt írta a censornak: «magamra vállalom a felelősséget az Imprimatumért». R. gróf Széchenyi István naplója szerint «megpuhult» és a röpirat kiadását megengedte. 1848-ban a szabadság proklamálásakor őtet a szilajabb elem megtámadta; azonban tisztességes voltáért nem kisebb ember, mint Petőfi erélyesen védelmezte, pedig ha valaki, úgy Petőfi elég munkát, fejtörést, gondot okozott neki. Nem alapított családot, hogy annál inkább élhessen hazájának. Horvát Istvánnak testi-lelki barátja volt, ki fia gyámjául is Resetát kérte fel. 1859. jún. 15. írta végrendeletét, melyben 26,200 frtot hagyott a m. tudom. akadémiának, 10,000 frtot a székesfejérvári kórháznak és másik 10,000 frtot a székesfejérvári seminariumnak sat. Meghalt 1862. márcz. 5. pesten 86. évében.
Munkája: Egész esztendőbeli evangéliumok és azoknak magyarázattyaik Leonhard apát ur után magyarul. Buda, 1821.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1830. II. 15. sz.
Fejér, Historia Academiae 133., 156. l.
Hölgyfutár 1862. 30. sz.
Magyar Sajtó 1862. 56. sz.
Petrik Bibliogr.
István bácsi Naptára 1891. 50. l. arczk.
Ezernyolczszáznegyvennyolcz. Album. Bpest, 1898. 43. l. arczk. és gyászjelentés.
