Réthy Antal,
Réthy Antal,
a magy. kir. országos meterologiai és földmágnesességi intézet II. assistense, született 1879. május 3. Budapesten és itt végezte tanulmányait; előbb az ó-gyallai meterologiai observatoriumnál volt alkalmazva; a magyar kir. országos meteorologiai intézet assistensévé 1904. június 24. neveztetett ki. 1901-ben meglátogatta a strassburgi földrengési központi intézetnek observatoriumát és egyúttal több más külföldi observatoriumot is megtekintett. 1903 óta a magyarországi földrengések feldolgozását végzi s újabban csak a földrengésekkel foglalkozik és gyűjti a régi magyar földrengésekre vonatkozó adatokat. 1906 elején két felolvasást tartott a hegyi observatoriumokról a turista-egyesületben és az Erzsébet-népakadémián.
Az Időjárás czímű meteorologiai folyóiratnak 1900 óta rendes munkatársa.
Czikkei a Természettudományi Közlönyben (1901. A hőmérséklet menete a magasabb légrétegekben, Az első földrengésügyi kongresszus és a strassburgi földrengés-figyelő intézet, Elhasznált vasuti sínek felhasználása, A viharágyuzás multjából, 1902. Sztereoszkópos távolságmérő, A nap működéséről, A tengeri hajók szénfogyasztása, 1903. A sárkány a meteorologia szolgálatában); írt még a meteorol. intézet Évkönyvébe (1903. Az 1903. évi magyarországi földrengések), a Délmagyarországi Természettudom. Füzetekbe (1904. A június havi hőcsökkenésről), a Földrajzi Közleményekbe, a Turisták Lapjába, a Meteorologische Zeituschrifba (1904. Resultate der Regenmessungen in Debundscha), a Mezőgazdák szövetkezetének Értesítőjébe, a Meteor. intézet ünnepi Emlékkönyvébe, az Aeronautaba, valamint a Hazánk, Pesti Hirlap és Magyar Hirlap cz. politikai napilapokba.
Munkái:
1. A földrengésről és annak megfigyeléséről. Bpest, 1899.
2. Az ó-gyallai m. kir. országos meteorologiai és földmágnesességi observatorium könyvtárának név- és tárgymutatója. U. ott, 1903. (Magyar és német czímmel és szöveggel; valamint ennek Pótjegyzéke 1904.).
3. Japan meteorologiai szolgálata. U. ott, 1900.
4. Meteorologiai emlékek. U. ott, 1900. (Különny. az Időjárásból.)
5. Romania meteorologiai szolgálata. U. ott, 1900. (Különny. az Időjárásból.)
6. Jelentés a m. kir. orsz. meteorologiai és földmágnesességi intézet és az ó-gyallai központi observatorium működéséről 1900–1904. U. ott, 1901–1905. (Németül U. ott, 1900–1905.) Tíz füzet.
7. Egy 100 éves naptárról. U. ott, 1901. (Kül. ny. az Időjárásból.)
8. A földrengésről és annak megfigyeléséről. U. ott, 1901. (Különny. az Időjárásból).
9. Meteorologiai szolgálat Boszniában és Herczegovinában. U. ott, 1901. (Különny. az Időjárásból.)
10. Az aacheni meteorologiai observatorium és Aachen klimája. U. ott, 1901. (Különny. az Időjárásból.)
11. A Semmering vidékre tervezett asztrofizikai és meteorologiai observatorium kérdéséhez. U. ott, 1901. (Kül. ny. az Időjárásból).
12. Budapest szélviharának gyakorisagi értéke. U. ott, 1902. (Kül. ny. az Időjárásból.)
13. Délsarki expedicziók. U. ott, 1902. (Kül. ny. az Időjárásból.)
14. A dobogókői meteorologiai állomás. U. ott, 1903. (Kül. ny. az Turisták Lapjából.)
15. A Bjelasnicán (Boszniában) lévő obszervatoriumról. U. ott, 1903. (Kül. ny. az Atmosphaerából.)
16. Az 1903. évi magyarországi földrengések. U. ott, 1904. (Magyar és német szöveg.)
17. A földrengésjelző műszerekről. U. ott, 1904. (Kül. ny. a Természettud. Közlönyből.)
18. Rendkívüli jégverés Ó-Gyallán. U. ott, 1904. (Kül. ny. az Atmosphaerából.)
19. A babigagorai menedékház. U. ott, 1905. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
20. A napfény tartama a Dobogókőn. U. ott, 1904. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
21. Magyarország legmagasabb meteorologiai állomása. U. ott, 1905. (Kül. ny. a Földrajzi Közleményekből.)
22. Az 1904. ápr. 4. földrengés. U. ott, 1905. (Kül. ny. a Természettud. Közlönyből.)
23. Jelentés az 1906. évben Magyarországon észlelt földrengésekből. I. évf. U. ott, 1906. (Magyar és franczia szöveggel.) Ezen munkák részben fénynyom. képekkel és térképekkel vannak ellátva.
Szerkeszti az 1906. földrengések heti jelentését.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.
