Réthy Dezső,
Réthy Dezső,
iparkamarai titkár, szarvasi (Békésm.) származású, hol atyja kereskedő volt; ugyanott tanult és érettségi vizsgálatot tett, mire gróf Csáky Albin gyermekei mellé került nevelőnek. Majd később tanulmányait Budapesten bevégezve, az első hazai takarékpénztárnál vállalt hivatalt, a melyet azonban megrongált egészsége miatt oda hagyni kényszerült. Ekkor a hirlapírás szolgálatába állott. Munkájának: «Magyarország érdeke a Balkán félszigeten» sikere következtében állást nyert a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál. Itt sem volt sokáig maradása, mert a kamarában a vezetők germanizáló törekvése miatt nemzetietlen szellem uralkodott, megvált hivatalától és egy hirlapi czikkben leleplezte ezen üzelmeket; e miatt Steinacker Ödönnel pisztoly-párbaja volt. Azon időtájt alakult a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara mely őt titkárának választotta. Ezen kamara körül jelentékeny szolgálatokat tett; a kamara első évi jelentésben megvilágította a Székelyföldnek jelenlegi közgazdasági állapotát; a később kiadott kamarai jelentésekben is hű tükrét adta a Székelyföld legújabb közgazdasági állapotának. Figyelmet keltett a székely vasutak átépítése kérdésében előterjesztett memoranduma; a második műegyetemnek az erdélyi részekben való felállítása iránt szintén ő szólalt fel. Ugyancsak R. fáradozásainak köszönhető a marosvásárhelyi kereskedelmi esti szaktanfolyamnak létesítése, valamint az iparosok és ipari munkások kiképzésére szolgáló helyi bizottság szervezése, melyeknek jegyzője és előadója volt. Különösen nagy munkát végzett az ezredéves kiállításkor a kerületi bizottság ügyeinek vezetése körül. Kiváló szolgálatot tett a kamarának az iroda ujjászervezésével is. Az ipartestületeknek 1890-ben Aradon és 1893. Miskolczon megtartott országos gyűlésein napirendre tűzött egyes kérdésekben előadó volt. 1895. febr. 15. öngyilkos lett Nagyváradon 31. évében.
Czikkei az aradi Alföldben (1885. Budapest és a vidék, 1886. 65. sz. könyvism., 227. Szeged és új szinháza); a Magyar Kereskedők Lapjában (VIII. 1888. Kereskedelmi érdekeink a Balkánon); az Iparügyekben (III. 1889. A gyáripar decentralisatiója, A hazai ipar és a magyar kereskedők, Iparfejlesztés hazai tőkével, Népesség és ipar, IV. 1890. A szabadalmi ügy hazánkban, Vidéki központok); a Heinéből fordított 12 költeményét közli Sipos Soma az Egri Hiradóban (1895. 42. sz.)
Munkája: Magyarország a Balkán piaczain. Statisztikai tanulmány. Bpest, 1889.
M. Könyvészet 1889.
1895: Egyetértés 46. sz., M. Hirlap 46. sz., Egri Hiradó 41., 42. sz. Marosvidék 9. sz.
