Réthy Pál,
Réthy Pál,
orvosdoktor és városi orvos, szül. 1809-ben Szarvason (Békésmegye); atyja Schlotterbek N. Stettinből (Würtemberg) a XVIII. század végén jött hazánkba. R. szülővárosában kezdte tanulását, majd a mezőberényi algymnasiumban és Pozsonyban végezte, hol mint bölcselethallgató a magyar nyelvet előadta, mellesleg nevelősködött. A pesti egyetemen hallgatta az orvosi tudományokat; 1836-ban lett orvosdoktor és Fabiny Theofil assistense. Még azon évben mint első orvosdoktor költözött B.-Csabára (addig ott csak sebész volt). Sokat tett a védhimlőoltások népszerűsítése érdekében, ő maga 25,000-nél többet oltott be, s hogy Békés-Csabán kórház alakult, az ő érdeme; ennek alapját 1854-ben ő vetette meg 100 forinttal és sok beszédet tartott a városi és egyházi gyűléseken. Mint városi főorvos 1873-ban a kolera körül tanusított kitartó fáradozásaért Békésmegye főispánja tiszteleti főorvossá nevezte ki és a király 1882-ben arany érdemkereszttel jutalmazta. Időközben Schlotterbek családi nevét Réthyre változtatta. Meghalt 1896. ápr. 20. Békés-Csabán.
Czikkei a Társalkodóban (1846. 9. sz. Békéscsabai casino9; a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1852. Über einige medicinische Missbräuche als Narrheiten betrachtet, in Ernst und Scherz, Auscultation und Percussion-Homeopathie, Mesmerismus, Über die alzugrosse Sterblichkeit der Neugebornen besonders auf dem Lande, Über die Belohnung der Medicinalpersonen in Ungarn, 1853. Beiträge zur Reform des Medicinalwesens in Ungarn); az Arad cz. lapban (1864. 114. sz. Néhány történeti adat az oláhokról mint románokról); a Békésmegyei Közlönyben (1879. 14., 15. sz. A pestis Magyarországban a mult század elején).
Munkái:
1. Szegényeket ápoló- és kórintézet felállításáról Békés-Csabán. Szarvas, 1847.
2. Az önnemzés. (Generatio aequivoca.) A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Pest, 1869.
Szinnyei Könyvészete.
Békésmegyei Közlöny 1896. 33. sz. és gyászjelentés.
