Sárközy Aurél (nadasdi),
Sárközy Aurél (nadasdi),
főispán, S. Kázmér (előbbinek testvéröcscse) alnádornak és telegdi Csanády Johánna fia, szül. 1845. jún. 12. Pettenden (Fehérm.). 1869. Fehérvármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé, 1872. ápr. 8. pedig tiszt. főjegyzőjévé nevezték ki. Ugyanez évben szolgabiróvá választották és mint ilyen hat évig szolgált. 1875–85-ig mint a csákvári, majd mint a karczagi kerület képviselője volt a törvényhozás tagja. 1885. máj. egyhangúlag választották meg Fehér vármegye alispánjává, mely hivatalt 1894. aug. 10-ig viselte, a mikor Komárom vármegye és Komárom cs. kir. város főispánjává neveztetett ki. 1892. júl. 26. a III. oszt. vaskoronarendet, 1893. ápr. 12. cs. kir. kamarásságot, 1897. szept. 15. a tatai hadgyakorlatok alkalmával II. Vilmos német császártól a II. oszt. koronarendet, ugyanakkor a Ferencz József-rend középkeresztjét, 1905. nov. 10. a szent István-rend kiskeresztjét kapta. 1902. jún. 27. óta a drégelypalánkai ev. ref. egyházmegye gondnoka.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 886., XVIII. 541. l.
Sárközy Imre, A nadasdi Sárközy-család. Bpest, 1906. 82. l.
