Sennovitz János Adolf,
Sennovitz János Adolf,
főiskolai tanuló, S. Mátyás ág. ev. tanár-író fia, szül. 1796. máj. 10. Eperjesen; 12 éves korában atyja Miskolczra adta iskolába a magyar nyelv megtanulása végett; tanulmányait Eperjesen folytatta és atyjának mineralogiai utazásaiban a Kárpátokban és Erdélyban társa volt. Költeményeket írt és rajzolt, ebből a tanuló ifjuságnak nyilvános leczkéket is adott. Megrajzolta a Kárpátoknak Eperjestől Tokajig terjedő részét. Miután Sárospatakra ment, hogy ott természettani tanulmányait folytassa, ott megbetegedett és 1813. nov. 16. meghalt.
Czikkei a hazai lapokban (?) (1813. 7., 65., 75., 88. sz. Bruchstücke aus den Bemerkungen eines Reisenden durch das Szabolcser Comitat über Nagy-Kálló, névtelenül).
Kéziratban: Carmen in laudem Hungariae quod mineralia etc.
Sennovitz Johann Adolf, Denkmal ... Eperjes, 1814.
