Sztankaninecz Gyula
Sztankaninecz Gyula
görög kath. papnevelő-intézet aligazgatója, szül. 1865. Kovászón (Beregm.), hol atyja görög kath. lelkész volt; középiskoláit Munkácson, Ungvárt és Szatmárt végezte; már mint IV. oszt. gymnasiumi tanuló a nyelv- és történelemben tanusított szorgalmáért a Horváth Károly-féle (országgyűlési képviselő) ösztöndíjjal tüntették ki. 1883. a munkács-egyházmegyei ppanövendékek sorába vétetett fel; az ungvári lyceumban hallgatta a theologiát. 1887. fejezte be tanulmányait és 1888-ban szentelték föl; több helyen káplánkodott és administrátor volt. 1894–99-ig az egyházmegyei alapítványi kezelőségnél Ungvárt mint ellenőr alkalmaztatott, 1899. Amerikába ment az oda kivándorolt hívek lelki gondozására, hol 1901-ig volt missionárius. 1901 óta az ungvári görög kath. papnevelő-intézet aligazgatója. Utazásokat tett Stájer-, Franczia-, Olasz-Törökországban és Svájczban, megfordult Palaestinában, Syriában, Egyptomban és az amerikai Egyesült-Államokban.
A Görög kath. Szemle és más hetilap munkatársa.
Munkái:
1. Mária Einsiedeln. (Svájcz regényes kegyhelye). Ungvár, 1901.
2. Az Atlanti Oczeanon túl néhány nap az Atlanti Oczeánon...
3. Lourdesi zarándok-út...
4. Utazásom Keletre...
5. A Szent Föld...
Önéletrajzi adatok. (Ifj. Gebe Andor theol. tanár szívességéből) és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
