Sztojanovics Jenő
Sztojanovics Jenő
zeneszerző, szül. 1864. ápr. 4. Pesten; zenei tehetsége korán fejlődött, 12 éves korában már az egyetemi templom orgonistája volt. Ekkor végezte zenei tanulmányait is Bellovits Imre vezetése alatt. A gymnasiumot és az orvosi egyetemet Budapesten végezte. 1888. ápr. 7. került színre a Népszinházban 3 felv. operettje a Peking rózsája, 1891. Steiger Lajossal közösen írt egy felv. balletje, az Új Romeo, 1892. Csárdás cz. 3 felv. ballettje az operaházban. A ballett érdeme az, hogy ebben hallotta a közönség a 200 éves régi magyar zenei emlékeket modern instrumentáczióban és látta meg a maga eredeti formájában a híres palotás és egyéb régi magyar tánczokat. 1893. került színre a Népszínházban Kis molnárné cz. 3 felv. operettje, 1894. a m. kir. operaházban Tous les trois cz. egyfelv. ballettje s a m. kir. operaházban előadták 1898. márcz. 27. Ninon cz. 2 felv. operáját; A Portugal cz. operája 1905. elején került színre; A tigris, víg dalmű 1 felv. Berger Richard szövegére írta és 1905. nov. 14. került színre a m. operaházban. Volt polgári iskolai énektanár s belső munkatársa, illetve zenereferense az Egyetértésnek (8 évig), a Pesti Hírlapnak (2 évig), segédszerkesztője a Magyarországnak (1 évig), a Pesti Naplónak (1 évig), fel. szerkesztője a Magyar Szónak (1 évig) és a Székesfejérvár és Vidékének (1 évig).
Czikkei az Egyetértésben (1886. 18. Hagbarth és Signe, 92. A közönség és a kamara-zeneestélyek, 308. sz. A säkingeni trombítás); a M. Szalonban (1894. 21. k. M. kir. operaház 1893–94. évad); a P. Naplóban (10. Humperdinck operája, 256. sz. Mascagni-járvány); a Művészeti Lapokban (1896. 1. sz. Mannheimer Gyuláról); a Népnevelésben (1906. Az ének az elemi iskolában, 1907. Állami feladatok a zenetanítás terén) sat.
Munkái:
1. Elméleti és gyakorlati énektan. Kizárólag polgári leány- és felsőbb leányiskolák I–VI. osztályai számára. Bpest, 1902–1903. Három rész. (4. kiadás 1907. 5. átdolg. k. 1908. U. ott).
2. Magyar lant. 1. rész. Egyszólamú énekek. U. ott, 1903.
Nagyvárad 1895. 256. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 839., XVIII. 658. l.
M. Könyvészet 1902.
Corvina 1907. 27., 1908. 28. sz.
