Tafferner Béla
Tafferner Béla
főreáliskolai tanár, szül. 1850. márcz. 5. Esztergomban, hol a reáliskolát látogatta; ekkor szülei vagyonilag elszegényedtek, e miatt tanulmányait sok küzdés és nélkülözés közt előbb magánúton, később az esztergomi reáliskolában befejezvén, Budapestre került; de szűk anyagi viszonyai közt tanulását itt nem folytathatta; tehát az esztergomi tanárképzőbe ment és tanító, majd három évig nevelő lett; egyszersmind tovább képezte magát és magánvizsgálatokat tett. 1872-ben Győrbe került, hol a reáliskolában a rajz és mértan segédtanára lett és az ipar-iskolában a rajztanítás is reá bizatott. 1873. ápr. 1. a sümeghi reáliskolához helyettes tanárnak neveztetett ki. Három év mulva a budapesti m. kir. orsz. mintarajztanoda és rajztanárképzőben tanárképesítő vizsgát tett és 1876-ban rendes tanár lett. 1885-ben a lugosi kir. kath. főgymnasiumba tették át rajztanárnak. 1906-ban nyugalomba vonulása alkalmával középiskolai igazgató czímet nyert. Tanulmányai és irodalmi működése a műipar és a gyakorlati aesthetika körébe vágnak.
Czikkei a sümeghi reáliskola Értesítőjében (1874. A rajzolás jelentősége); az Esztergom és Vidékében (1885. 43. sz. A színérzék nevelésének fontossága); a Krassó-Szörényi Lapokban (VIII. évf. Konstantinápoly néhány nevezetes műemléke, 1886. A virágok és azok szerepe a női öltözetben, A nők hajviselete és fejdiszítése, A hölgyek ruházatáról, 1887. A magyar iparról, A házi iparról, A szövő- és himző-iparról); írt még a Közoktatásba (IV. évf.).
Munkái:
1. Színstyl és színharmonia... Bpest, 1885. Hat műmelléklettel.
2. A hölgyek toilettejéről... Lugos, 1887.
3. Tanulmányok az ipar- és műipar köréből. U. ott, 1887.
4. A művészeti oktatás középiskoláinkban. Bpest, 1899. (Különny. az Orsz. Tanáregylet Közlönyéből).
5. A Laokoon-csoport. Lugos, 1899. (Különny. a lugosi áll. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1906).
6. A magyar diszítő stylről s annak jövőjéről. Temesvár, 1908. (Az Arany János Társaság könyvei VI. k.).
Zelliger Alajos, Esztergom-Vármegye Irói. Bpest, 1888. 228. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Magyarország Vármegyéi. Esztergom vármegye, Bpest, 1908. 165. l. és önéletrajzi adatok.
