Tersztyánszky Ágoston (nádasi),
Tersztyánszky Ágoston (nádasi),
cs. és kir. cz. vezérőrnagy, T. Mihály dragonyos tiszt fia, szül. 1821. máj. 21. Görgőn (Tornam.); 1837. okt. 13. mint ezred-hadapród a cs. és kir. 34. gyalogezredhez vétetett fel és a gráczi hadapród-iskolát végezte. 1840–41. mint hadapród csapatszolgálatot teljesített. 1841. jún. 1. kineveztetett hadnagygyá és részint a csapatnál szolgált, részint pedig tanár volt az ezred hadapród-iskolájában. 1848. aug. 20. főhadnagygyá, 1849. okt. 21. II. oszt. századossá, 1849. decz. 15. I. osztályúvá lépett elő és 1849–1852. csapatszolgálatot teljesített. 1852–56-ig az ezred hadapród-iskolájának vezetőjeként, majd ismét csapatszolgálati minőségben működött. 1859. máj. 13. a 37. gyalogezrednél őrnagy és zászlóaljparancsnok lett és azon évben ütközet nélkül részt vett az olaszországi hadjáratban. 1862–65-ig kiegészítő parancsnok volt, azután újra zászlóalj-parancsnok lett. Az 1866. poroszországi hadjáratban jún. 25. alezredessé lépett elő, több csatában vett részt és katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1869. ápr. 18. mint alezredest a honvédséghez helyezték át és a pesti honvédségi fő tanosztályhoz osztatott be. 1871. máj. 17. ezredes lett és a 63. zászlóaljhoz helyeztetett át. 1876. júl. 22. saját kérelmére nyugdíjaztatott és ugyanezen év szept. 30. czímzetes vezérőrnagy jelleget nyert. Meghalt 1890. máj. 3. Bécsben.
A Ludovika Akadémia Közlönyében hadászati közleményei jelentek meg (1875–79.); czikke a Honvédben (1872. 17., 18. sz. Általános nézetek a hadi földleírás szerkesztése felől).
Munkái:
1. Militär Geografie von Italien. Lemberg, 1861. Két kötet.
2. Geschichte der Lander des österreichischen Kaiserstaates vom Beginne der eigenthümlichen Geschichte eines jeden Lanúes bis zu seiner gemeinschftlichen mit jener de Kaiserreiches. Wien, 1863.
3. Vorlesungen aus dem Gebiete der Kriegskunst und der Kriegswissenschaften, erläutert durch Kriegsgeschichtliche Beispiele. Olmütz, 1867.
4. A hadi tudományok tana felolvasásokban, hadtörténeti példákkal felvilágosítva. Pest, 1871.
5. Das strategische Verhältniss des serbisch-bosnischen und bulgarischen Kriegsschauplatzes gegenüber dem Oesterreichisch-Ungarischen Staate. Teschen und Wien, 1874.
Nevét Terstyánszkynak is írta.
Honvéd 1869. 30. sz. arczk.
Honvéd Törzstisztek Albuma, Bpest, 1870. 47. l. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 699. l.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és családi közlés.
